Bankmentés, klímacsomag, energiabiztonság, orosz viszony, lisszaboni szerződés, bölcsek tanácsa és bevándorlás - e kérdésekről vitáznak mától két napon át Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfői, ám igazi egyezségre csak az utolsóként említett témában jutottak.

Rögtönöznünk kellett az utóbbi napokban, hogy megmentsünk olyan bankokat, amelyek tevékenysége a határokon átnyúlik az Európai Unión belül - ismerte el tegnap José Manuel Barroso bizottsági elnök, aki az improvizálás okát részben abban látja: nincs európai pénzügyi felügyelet, sőt a nemzeti intézmények még csak nem is hangolják össze tevékenységüket. - Ezen változtatni kell - tette hozzá, miközben nem tagadta, hogy ebben a kérdésben súlyos viták zajlanak. Az eurózónának, s az egész uniónak utat mutató, a bankközi hitelek állami garanciájával előhozakodó britek nem túlságosan lelkesek, ha arról hallanak, hogy a világ vezető pénzügyi központjának számító Londonban uniós hivatalnokok kezdenék intézni az ügyeket.

Ezzel együtt Barroso arra számít, hogy a ma kezdődő csúcstalálkozón a huszonhetek megerősítik az angol példa alapján kidolgozott, európai keretbe foglalt, de nemzeti hatáskörben hagyott beavatkozási tervet. Továbbá komolyan megfontolják a sebtében előkészített javaslatokat a betétgarancia-szabályok módosítására, a tőkekövetelmények szigorítására, a bankcsoporti felügyeletek létrehozására, a számvitel észszerűsítésére.

S miközben az európai kormányok hozzávetőlegesen kétezermilliárd eurót helyeztek készenlétbe banki részvényvásárlásra és hitelgaranciára, Barroso kitartott a költségvetési hiány plafonját meghatározó stabilitási paktum érvényessége mellett, igaz a 2005-ös reform megengedte rugalmassággal. Érzékelvén, milyen viták kavarognak most Európában, a bizottsági elnök óva intette a részvevőket attól, hogy megfeledkezzenek az energia- és klímacsomagról, pontosabban arról a vállalásról, hogy 2020-ig húsz százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátást, s az energiafelhasználásban húsz százalékra növelik a megújuló források arányát.

Ám néhány kormány kételyeinek adott hangot, hogy a költséges terv megvalósítására most érkezett-e el az idő. Magyar részről azt kifogásolják, hogy aránytalan a vállalások szerkezete, nem veszi figyelembe a kelet-európai államok 1990 utáni tetemes hozzájárulását a CO2-szint csökkentéséhez. Különböző lobbik is jelezték, az általuk képviselt energiaigényes iparágak - például cement, fém - tönkremennek, ha az elképzelést az eredeti formájában megvalósítják.

Szó lesz még a lisszaboni szerződésről, megkérdik az íreket, mit kívánnak tenni a nemleges népszavazás után. Alakul, de még nem állt össze a "bölcsek tanácsa", amelyet a spanyol Felipe Gonzalez elnököl. A csoportnak az unió jövőjét kéne vizionálnia. Az orosz viszonyt is elemzik a grúziai események és a ma kezdődő genfi szakértői értekezlet fényében, s ebbe a keretbe ágyazva az energiabiztonságról is véleményt cserélnek, különös tekintettel a tervezett gázvezetékekre. Meg tudnak viszont állapodni a bevándorlási paktumról, amelynek lényege, jöhet, akire Európának szüksége van.