A magzati korban a méhlepényen keresztül a születendő gyermek vérkeringésébe került vegyületek pedig befolyásolhatják a tüdő egészséges fejlődését, és felnőttkorban nagyobb eséllyel alakulhatnak ki tüdőbetegségek az érintetteknél. Milyen egyéb káros egészségügyi hatásai lehetnek a légutakra a magas légszennyezésnek?

A légszennyezés befolyásolja a kisbabák légzését

A kutatók a tanulmányba 241 terhes anyát vontak be és többek között lakóhelyükön a légköri szennyezés három legfontosabb mutatóját - az ózon-, valamint a nitrogén-dioxid szintet és a levegőben lévő úgynevezett szuszpenziós (szilárd vagy cseppfolyós) részecskék számát - vizsgálták meg. A gyermekek megszületése után pedig a kisbabák légzését vizsgálták meg öt teljes éjszakán keresztül.

Magasabb légszennyezettség: nehezebb és sűrűbb légvételek

Az eredmények szerint a súlyosabb légszennyezettségű területeken élő édesanyák kisbabáinak jelentősen nőtt a légzésszáma, a . A terhesség után a nagyobb légszennyezésnek kitett csecsemők ugyanis percenként átlagosan 48-szor vesznek levegőt, míg a kisebb szennyeződésnek kitett helyen élők csak - az ilyenkor az életkornak megfelelő - 42 alkalommal. Ezenfelül szintén a szennyezettebb területeken élő kisbabáknál sokkal nagyobb arányban fordul elő légzési nehézség, nő a légzési szükséglet és a légzőrendszert érintő megbetegedések száma. A tanulmány szerint minél szennyezettebb a levegő, annál gyakoribb a lélegzetvétel, a percenként belélegzett levegőmennyiség, és annál nagyobb a légzőrendszer gyulladásának veszélye. A légzőrendszerre gyakorolt hatás következménye a felnőttkori megbetegedések számának növekedése, azaz a várható élettartam csökkenése lehet.

Felnőttkorban nagyobb eséllyel alakulhatnak ki tüdőbetegségek

Dr. Philippe Latzim, a kutatócsoport vezetője szerint ennek az lehet az oka, hogy a nagyobb légszennyezettség és az anya szervezetében fellépő fokozottabb oxidatív stressz miatt csökkenhet a magzat felé szállított légzési gázok és tápanyagok mennyisége. Ráadásul az is elképzelhető, hogy az apróbb szennyezőanyagok közvetlenül a magzatok vérkeringésébe kerülnek, és ezáltal csökkentik a légzés hatékonyságát, valamint befolyásolják a tüdő és a léghólyagocskák fejlődését.

A légszennyezés csökkentheti a magzat méretét is

Amint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, egy ausztrál kutatás szerint minél nagyobb légszennyezettségnek van kitéve egy terhes nő, fejlődésben lévő magzatának - a mérések átlagait tekintve - annál kisebb lesz a haskörfogata, a fejátmérője, illetve a combcsontjának hossza. A tanulmányt publikáló szerzők szerint ez az első olyan kutatás, amelyben a magzat növekedésének mérésére nem a születési súlyt, hanem ultrahangos méréseket alkalmaztak.

A Queensland University of Technology munkatársai az Environmental Health Perspectives című folyóiratban tették közzé új tanulmányukat, amely szerint a magzat növekedését egyértelműen károsan befolyásolja a légszennyezettség mértéke: a kutatócsoport Brisbane városának 14 km-es körzetéből gyűjtötte össze a légszennyezettségi adatokat, majd több mint 15 000 ultrahangos felvétellel vetette össze ezeket. A Dr. Adrian Barnett által vezetett tízéves kutatás során azt találták, hogy a magasabb légszennyezettséggel jellemezhető városrészeken - például a nagyobb forgalmú autóutak környékén - élő anyák magzatai statisztikailag is kimutathatóan kisebbek voltak a terhesség 13. és 26. hete alatt, mint azok a magzatok, akiknek anyja a város valamely tisztább levegőjű pontján élt.

A légszennyező anyagok egyéb káros hatásai

Már szálló por is káros, és mennyiségének rövid távú emelkedése is izgatja a nyálkahártyákat, köhögést, torokkaparást és nehézlégzést válthat ki. Ezenfelül a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, fokozott vérrögképződés is kialakulhat. Számos hazai és külföldi vizsgálat eredménye bizonyította, hogy a szennyezett levegőjű területen élő lakosság körében jelentősen magasabb a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők aránya, mint a tiszta levegőjű területeken, és a krónikus légzőszervi és asztmás betegek állapota rövid és hosszú idejű légszennyezés hatására egyaránt romlik. A légzőszervi tünetek fokozódnak, a légzésfunkció csökken, a gyógyszerfogyasztás emelkedik, és nő a kórházi, illetve a sürgősségi ellátásra való igény.

"Az allergiás légzőszervi betegségek és a levegőszennyezettség közötti összefüggésekről megállapítást nyert, hogy a levegőszennyezettség a légúti betegségek oka, elősegítő faktora és a krónikus betegségek rosszabbodásának okozója egyaránt lehet" - mondta korábban az [origo]-nak Dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese. A tartósan magas légszennyezettség a kifejlődő magzat méretét is csökkentheti, melyről korábbi cikkünkben bővebben olvashat.