Az Európai Központi Bank (EKB) július elején - a rekordról rekordra növekvő infláció miatt - negyed százalékponttal 4,25 százalékra emeltre alapkamatát, több mint egyéves szünet után folytatta a szigorítást, de a bank elnöke értésre adta, hogy a gazdasági növekedést érő aggodalmak miatt szigorítássorozatra nem kell számítani.

A nemzetközi pénzügyi piaci bonyodalmak azután a múlt héten fél százalékpontos csökkentésre - 3,75 százalékra - kényszerítették az EKB-t is, a világ mértékadó központi bankjaival egyeztetett, egyidejű enyhítésben.

Az elemzők a gazdasági növekedés valószínű lassulása és a fogyasztók növekvő óvatossága miatt az infláció további lassulására számítanak a következő hónapokban is, habár a drágulást az utóbbi időben jobbára még csak az üzemanyagok és az energiatermékek valamelyes olcsóbbodása lassította.

Az infláció belső forrását jobban mérő maginfláció - amely kiszűri az energia, az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek árát - szeptemberben 1,9 százalékos volt tizenkét hónapra az euróövezetben, annyi, mint augusztusban. Júliusban 1,7 százalékos volt a tizenkét havi maginfláció.

Az egész EU-ban szeptemberben átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 4,2 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly szeptemberben. Augusztusban 4,3 százalékos volt a tizenkét havi infláció, ez júliusban tetőzött 4,4 százalékon.