Gyurcsány hetekkel ezelőtt még legyintett, gúnyt űzött a hazánkat is nemzetközi pénzügyi válságra figyelmeztető ellenzékből. Őket vádolta a válsághangulat kialakításával. A közgazdász Gyurcsány még tíz napja is azt hangoztatta, hogy Magyarországra nem gyűrűzhet be a globális pénzügyi válság, mert a magyar bankok stabilak, mintha csupán ettől függne, hogy egy válság begyűrűzik-e vagy sem.
Aztán mégis kiderült, a magyar bankok sem maradnak érintetlenek, hiszen ők is ugyanabban a nyitott gazdaságban működnek, mint például a már augusztusban megzuhant termelési adatokat produkáló iparvállalatok, nem pedig Gyurcsány virtuális kísérleti laboratóriumában.
Az optimista Gyurcsányt a forint árfolyamának esése és az OTP elleni tőzsdei támadás nyers valósága pár nap alatt rádöbbentette, hogy mégis fel kell függesztenie a hazudozást, el kell ismernie, hogy a világválság az ő kedvéért sem kerüli ki Magyarországot, sőt a "válsággal rémisztget a Fidesz"-féle kommunikációs fegyvert is jobb lesz letennie.
Ám Gyurcsány nem Gyurcsány lenne, ha feledve a korábbi hazugságokra építő stratégiát, nem váltaná fel a "mentsük meg az országot a világválságtól" programra. Ha már nem tudtuk elhazudni, legalább álljunk a válságkezelés élére - gondolta ki Gyurcsány. És mivel az Országgyűlésben kisebbségben van, olyan terepre igyekszik áttenni a döntés színterét, ahol ő szabja meg, kikkel tárgyal a válságkezelésről és egy füst alatt akkor már a nemzeti felemelkedés programjáról is a nagy nemzeti egymásba borulás jegyében.
Gyurcsány a rendkívüli helyzetre rendkívüli állapotot vizionált magának, és rendkívüli közjogi megoldást alkalmazva nemzeti csúcsértekezletet hívott össze, az ilyenkor szükséges alkotmányos döntés színterét áthelyezve az Ország Házából a Magyar Tudományos Akadémiára. A miniszterelnök úgy képzeli, hogy a neki tetsző összetételű testület a világválság kellős közepén majd több hónapig fog tanácskozni, programot alkotni a nemzeti felemelkedésre, amit ő majd a Hazafi mezébe bújva, Arany János nyelvezetében kommunikál ország-világ előtt, megvalósítva a történelmi kiegyezést.
Ha nem fenyegetné végletesen eladósított hazánkat a válság kellős közepén az összeomlás veszélye, akár jól is szórakozhatnánk a táncban gumilábú, hazudozásai miatt világszerte hírhedtté vált miniszterelnökünk legújabb szánalmas kísérletén a hatalom megtartására. Úgy tűnik, egyáltalán nem zavarja őt, hogy ehhez a kísérlethez nincs felhatalmazása a köztől, hiszen társadalmi támogatottságát már két éve, parlamenti többségét legalább fél éve elveszítette.
Sajnálatos módon alkotmányos berendezkedésünk nem ad megoldást arra, hogy a hazugságok árán 2006-ban a választáson kicsalt politikai hatalmat visszavegye a nép.
A pénzügyi válság eddig vitathatatlanul az Egyesült Államokat sújtotta legnagyobb mértékben, és ott mégis zavartalanul tudnak választásokat tartani. Csak nálunk mondhatja meg egy lényegében bukott kormányfő, a két lábon járó országkockázati tényező, hogy mi a magyar nép érdeke.
Gyurcsány szerint az ellenzéknek "a nemzeti felelősség" körébe tartozó erkölcsi kötelezettsége, hogy asszisztáljon Gyurcsány válságkezelő programjához. Hogy a kisebbségi kormány a bérből és fizetésből élőkre rakva a begyűrűző válság terhét, továbbra is megszorító gazdaságpolitikával próbálkozzon.
Gyurcsány nem akarja kockáztatni miniszterelnöki hatalmát, ezért vonta vissza adócsökkentő javaslatát a költségvetési törvénytervezettel együtt, hogy a válság miatt újabbat terjeszthessen elő, s elfogadását a nagy nemzeti összeborulás jegyében áterőltethesse az Országgyűlésen, akár a megkopott erkölcsi hitelű képviselők kóbor szavazatainak segítségével.
Az úgynevezett nemzeti csúcsot Gyurcsány olyan döntések előkészítésére és meghozatalára hívta össze, amelyek kizárólag a felelős kormány, illetve a törvényalkotó Országgyűlésbe küldött képviselőink hatáskörébe tartoznak. Ezért úgy vélem, szombaton alkotmánysértő hatáskörelvonásra készül vendégseregével Gyurcsány Ferenc.
A népnek ebben helyzetben alkotmányos joga, hogy visszavegye a döntés jogát, és kikényszerítse a mihamarabbi előre hozott választást.