Kennedy után bátran mondhatjuk most, hogy "én egy ivádi vagyok!" - mert ideje van a szolidaritásnak is, és a tiltakozásnak is.

Nagy karriert futott be a magyarországi baloldali és liberális (minek még egyáltalán a kettő közé egy "és"?) vidékpolitika.

Kezdődött a Bokros-csomag vidéket nyomorító intézkedéseivel, és tetőzik Gyurcsány vidéket megölő ámokfutásával. S az egész felett ott lebeg Mihályi Péter eszdéeszes közgazdász felejthetetlen eszmefuttatása arról, hogy a "kistelepüléseket meghaladta az idő", a "kistelepüléseknek nincsen létjogosultságuk".

Most, hogy a neoliberális tőkés világ zajosan készül összeomlani, különösen érdekes és érdemes összefoglalni a baloldali-liberális vidékpolitika lényegét. A lényeg, hogy a falu, s benne a kommunisták által mindig is kiváltképpen gyűlölt paraszt, dögöljön meg. (Milyen érdekes, hogy már a kommunisták legkedvesebb előfutárai, szellemi elődei, a jakobinusok is a parasztot gyűlölték legjobban; s mert a vérükben volt, a zsigereikben volt, hogy ne mondjam, már ők is genetikailag kódoltak voltak arra, hogy rárontsanak saját nemzetükre, hát Vendée-nál először a francia parasztokat irtották, mondván, a paraszt a klerikális reakció melegágya. S aztán ugyanez a hang köszönt vissza úgy százhatvan évvel később a Szabad Nép hasábjain, ahol mondjuk Pócspetri után maga Vásárhelyi Miklós követelte, hogy "irtsák ki", "végezzék ki" a papot meg a fekete reakciót, meg a kulákot...)

Szóval szép nagy hagyománya van a vidékutálatnak a baloldalon.

Ezzel a hagyománnyal a puttonyában érkezett meg az alagsorból Gyurcsány.

S nekilátott.

A szép, új világ ígéretében először közölte, hogy a kistelepüléseknek nincs szükségük postára - és bezáratta a postahivatalokat.

Utána hamar kiderült, hogy a kistelepüléseknek vasúti szárnyvonalakra sincs szükségük - hát azokat is megszüntették. (Most szólok, jó előre: ezek a Volánt is készülnek eladni, mondván, veszteséges, és természetesen az államnak nincsen pénze finanszírozni. Az államnak természetesen csak a bankokat van pénze finanszírozni. Szóval el fogják adni a Volánt, és a magántulajdon azzal fogja kezdeni, hogy majd megszünteti a legnagyobb veszteséget termelő rendszeres kistelepülési buszjáratokat. Logikus is ez, hiszen ha a büdös parasztnak már nincsen vasútja, akkor busz igazán nem kell neki...)

Majd jött a Gyurcsány-kormány, és közölte, hogy a kistelepüléseknek iskolára sincsen szükségük, majd járnak a büdös paraszt gyerekei hajnalban a városi iskolába, ahol vannak jó nagy osztálylétszámok, ahol összehozták a jó nagy gyerekgyárakat.

S amikor már se posta, se vasút, se busz, se iskola nincsen, akkor még az orvosi rendelőket kell örökre bezárni, és kész is van a szép új világ. S akkor majd Mihályi Péter elégedetten hátradől, mert eljött az ő ideje.

Amúgy pedig maga az önkormányzatiság is útjában áll a baloldalnak, azt sem szeretik különösebben. Így történt meg az, hogy miközben évről évre alaposan megkurtították az önkormányzatok pénzét, ezzel párhuzamosan egyre több feladatot lőcsöltek rájuk. Csak egy apró példa, nem is volt ám olyan régen: emlékeznek még Medgyessy ötvenszázalékos pedagógus-béremelésére? Nyáron megemelték a pedagógusbéreket ötven százalékkal, aztán 2003. január 1-jétől ennek összes anyagi vonzatát az önkormányzatokra hárították. Sok önkormányzat akkor és abba rokkant bele. Ők viszont elmondhatták, hogy milyen nagy barátai a pedagógusoknak. Pfuj!

Ivád polgármestere helyesen cselekszik, amikor nem hallgat tovább. Mert persze szép dolog a passzív rezisztencia meg az otthon dörmögés, meg a sutyiba elégedetlenkedés, csak már túl kellene legyünk rajta. Németh László így írt a passzív rezisztenciáról:

"Nemrég nagy vita folyt: a magyar passzív rezisztenciáról. Mi volt az? Keleti lomhaság, a változó dolgok közt álmodozva is megálló inercia? Nem hiszem, hogy ez volt; de akármi volt, ezután nem lehet ez. A magyarságnak megint nagy szüksége lesz valami szervezetlen védelemre: láthatatlan visszanyomásra a látható nyomás ellen. De mi lehet ez más: mint a szétszórtságában megfoghatatlan nemzeti energia makacs magaőrzése és magakifejtése. Sok kis sziget kell, nemcsak az írófélék közt, de lefelé, minden tájon és minden osztályban, amely mint egy-egy kis, magára hagyott Magyarország, akkor is az egészet védi, s az egészet igyekszik kiteljesíteni, ha fölötte nincs, ami összekösse."

No, erről van szó. Ehhez nem kell semmit sem hozzátenni. Éljen az ivádi polgármester! "Ich bin ein Iváder!"