November 26-án hallgatja meg Magyarországot az az uniós egyeztető bizottság, amely a nyáron kirobbant agrártámogatási vita miatt ül össze - tudtuk meg Forgács Barnabástól, az agrártárca szakállamtitkárától. Mint ismert, az Európai Bizottság (EB) 9 milliárd forintnak megfelelő büntetést helyezett kilátásba, mert kifogásolja az uniós területalapú támogatások 2005-2006-os magyar kifizetési mechanizmusát. Az EB a hazai mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerben (mepar), illetve az úgynevezett helyes mezőgazdasági és környezetvédelmi gyakorlat betartásában talált hiányosságokat.

A független egyeztető testület összehívása azért vált szükségessé, mert Magyarország nem fogadja el a bizottsági kritikákat és a lehetséges szankciókat. A szakállamtitkár kérdésünkre közölte: az agrártárca továbbra is kitart a mellett, hogy a magyar gyakorlat megfelel az uniós előírásoknak. Brüsszel csak a keretfeltételeket határozta meg, ezen belül a kifizetési rendszert a nemzeti viszonyokhoz lehet igazítani - tette hozzá.

Információink szerint az egyeztető bizottság egyszer hallgatja meg a feleket, majd egy-két hónapon belül (várhatóan január-februárra) hoz döntést. A testület ugyanakkor az EB (és az Európai Számvevőszék) számára csak ajánlást fogalmaz meg, vagyis állásfoglalása nem lesz kötelező érvényű. Forgács Barnabás ugyanakkor már most leszögezte: ha a döntés kedvezőtlen lesz, Magyarország az Európai Bíróság elé viszi az ügyet.

Az Európai Bizottság fenntartja a magyar parcellaazonosítási rendszerrel kapcsolatos kritikáját, és a novemberi ülésen előadja érveit - fogalmaztak lapunknak bizottsági források. Hozzátették: Brüsszel a rendszer "gyengeségei" miatt a 2004-2005-re vonatkozó (de 2005-2006-ban teljesített) kifizetések öt százalékát szeretné visszakapni a magyar államtól. Értesüléseink szerint az EB a szankciót két egyenlő, 4,5-4,5 milliárd forintos részletben osztaná el a kifogásolt évek között.

Ha Magyarország a bírósági pert is elveszítené, ez lenne az első eset, hogy jelentős agrártámogatási összeget vissza kellene fizetnünk az EU-kasszába. Az agrártárca ugyanakkor hangsúlyozza: a költségvetést terhelné az esetleges büntetés, vagyis azt a kormány nem hárítaná át a gazdálkodókra. (Más azonban a helyzet, ha az igénylők saját hibájukból hívtak le a lehetségesnél több támogatást az elmúlt években. Ilyenkor az indokolatlanul felhasznált pénzeket a szabálytalankodóknak kell visszafizetniük, súlyosabb esetben pedig a további támogatásokból is kizárhatják őket.)