- Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a 2002-es parlamenti választásokat követő rendőrattak jogszerű volt az Erzsébet hídi spontán tüntetés során. Hogy látja, hatással lehet az ítélet a magyar belpolitikára?

- Közvetlenül nem, noha gyors egymásutánban három olyan döntés is született az emberi jogi bíróságon, amelyik erősen elgondolkodtató. Legutóbb a vörös csillag viselésével kapcsolatban mondta ki a grémium, hogy nem bűncselekmény, hanem a politikai hovatartozás kifejezése a hazánkban önkényuralmi jelképnek számító vörös csillag viselése. Akkor még azt hittük, hogy Strasbourgban talán azért értelmezik másként e jelkép üzenetét, mert nem éltek ötven évet kommunista diktatúrában. A választás tisztaságát megkérdőjelezők tüntetésének véres szétverésével, az úgynevezett Erzsébet hídi "ütközettel" kapcsolatos bírósági döntés azonban már komolyan elgondolkodtató, és messzire esik a mi felfogásunktól. Ennek sincs közvetlen hatása a magyar demokratikus jogintézményekre, de figyelmeztető, hogy a legmagasabb európai jogi fórumok miként ítélik meg a magyar közéletben nagy horderejűnek számító eseményeket.

- Annak sincs jelentősége, hogy idehaza már nyíltan sürgeti a kormányoldal a spontán gyülekezési jog újraértelmezését és a gyülekezési törvény jelentős szigorítását?

- A gyülekezési törvényt a Fidesz nélkül nem lehet szigorítani. A módosításához az országgyűlési képviselők minősített többségére van szükség, s ezt nem fogjuk engedni. A kormány nem hátrál azonban, és úgynevezett feles szabálysértési törvényekkel igyekszik megkerülni és megnyirbálni az alkotmányos gyülekezési jog gyakorlását szabályozó kétharmados törvényt. Rendre figyelmen kívül hagyja az Alkotmánybíróság döntését, ezért folyhat a vita most is egy Btk.-t módosító közrendvédelmi csomagról. A Fidesz minden erejével azon van, hogy az ilyen szigorítások ne születhessenek meg, ám egyelőre úgy tűnik, a törvénymódosítás halad tovább a maga útján.

- Ön szerint is rossz üzenet a jogbiztonság szempontjából, hogy amíg a kormányfő részvételével szervezett Hollán Ernő utcai, antirasszista tüntetést be sem kellett jelenteni, addig más alkalommal, más politikai összetételű társaság demonstrációját azért tiltotta be a rendőrség, mert csak 48 órával korábban jelentették be?

- Egyértelműen tetten érhető, hogy a rendőrség a kormány befolyása alatt áll, régóta sejtjük, hogy ki van szolgáltatva a baloldali koalíció kényének-kedvének. Az említett konkrét esetben ráadásul nemcsak elnézte a rendőrség a be nem jelentett demonstrációt -, amelyen a miniszterelnök is megjelent -, hanem még biztosította is azt. Ez mutatja, hogy a rendőrség képtelen függetleníteni magát a kormány politikai szándékától, s ez a negatív folyamat elsődlegesen a miniszterelnök felelőssége, aki egyébként a két évvel ezelőtti, októberi zavargások idején saját bevallása szerint ott volt a rendőrségi "harcállásponton", sőt a televízió ostromakor közvetlenül instruálta a rendőrségi vezetőket, amiről azon az éjszakán még beszélt is egy élő televíziós közvetítésben.

- A rendőrség csupán befolyás alatt áll, vagy maga is aktív részese a politikaformálásnak?

- Részessé vált, némileg talán a rendőri vezetők akaratával szemben. Valószínűleg ezért kellett lecserélni a rendőri vezetést is, ám sajnos az új vezetők sem állnak a helyzet magaslatán a kényes politikai ügyekben.

- Felgyorsíthatta-e a negatív tendenciákat, hogy megszűnt a klasszikus Belügyminisztérium és az utódban, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban csupán osztályvezetői szintre degradálták a rendőri irányítást?

- Az összefüggés egyértelmű. Noha ezt az átalakítást már akkor mélyen elleneztük, és a magyar alkotmányos renddel összeegyeztethetetlennek tartottuk, amikor közvetlenül a legutóbbi parlamenti választások után összevontak egy sor miniszteri hatáskört. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz fordultunk, ám az azóta eltelt két év alatt sem sikerült elbírálni a beadványunkat. Pedig ma is úgy látjuk: az igazságszolgáltatás működéséért és rendjéért felelős miniszter nem lehet azonos a büntető igazságszolgáltatásban döntő szerepet játszó rendőrség és nyomozóhatóság csúcsvezetőjével. Ez számunkra elfogadhatatlan, s amikor erre módunk lesz, meg is fogjuk változtatni.

- A megfigyelési ügy arra enged következtetni, hogy nem csak a rendőrség állhat szoros politikai befolyás alatt.

- A titkosszolgálatoknál egyáltalán nem érvényesül a civil kontroll, ezt világosan láthattuk az események során A szolgálatok vezetésére teljes politikai súlyával rátelepszik a kormány miniszteri felügyeletét gyakorló személy, s ez megengedhetetlen. Ezért is tartjuk különösen nagy jelentőségűnek, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter nyíltan beismerte: országgyűlési képviselők telefonbeszélgetését hallgatták le, rögzítették, majd szivárogtatták ki. A törvény értelmében ha a rögzített telefonbeszélgetéseken olyan személy hangja szerepel, akinek a beszélgetéseit nem szabad rögzíteni, akkor a megfigyelés folytatásához az Országgyűlésnek hozzá kell járulnia. Ha nem így történik, az a törvény nyílt megszegése, sőt súlyos alkotmánysértés.

- Mennyire érintetlen az ügyészség és a bíróságok működése politikai szempontból? Milyen állapotban van a független magyar bíróság?

- A bíróságok és a bírák függetlensége szerintem megfelelő, annak figyelembevételével, hogy az utcai zavargások után nagyon sok furcsa elsőfokú ítélet született, a másodfok azonban már többé-kevésbé jogállami eredményeket hozott. Tizennyolc év után ugyanakkor továbbra is gond, hogy a bíróságok nehézkesen működnek, gyakran négy-öt évet is kell várni egy-egy ítéletre. A bírák büntetőügyekben követett gyakorlata és az elhúzódó, sokéves nyomozás vezethet oda, hogy miként a napokban, az igazságszolgáltatás kifut az időből, és a hároméves előzetes fogva tartás leteltével szabadlábra kell helyezni különösen súlyos bűncselekménnyel vádolható személyeket. Az ügyészség hatásköre viszont örvendetesen bővült, ma már nyomozhat is a vizsgálatok gyors lezárása érdekében, ám ezzel a jogosítvánnyal, az ügyészi operatív hatáskörrel még csupán politikusok ügyeivel kapcsolatban élnek.

- A közbeszéd mégis arról szól, hogy ha bizonyos fajtájú ügyek X bíróhoz kerülnek, akkor az esetek többségében X megoldásúak lesznek, ha Y-hoz, akkor meg Y megoldásúak. Megengedhető, hogy ügyeket akár közvetetten is irányítsanak?

- Elvileg nem irányíthatók az ügyek, a bírósági szignálás automatizmusok útján érvényesül.

- És gyakorlatilag?

- Elfordulhatnak kivételek. Vélelmezhető, hogy bizonyos ügyek elintézése nem véletlenül kerül egyes bíróságokhoz.

- Ezek többnyire politikai ügyek?

- Talán ma nincsenek úgynevezett politikai ügyek, csupán közszereplőket érintő ügyek léteznek. Ám valóban nem mindegy, melyik bíróság melyik bírája vesz részt egy-egy eljárásban. Ennek ellenére a lassúságon kívül nem találok semmi olyan kivetnivalót a bíróságok munkájában, ami megrendítené az igazságszolgáltatásba vetett hitet. Meggyőződésem, hogy a bíróságok képesek eleget tenni feladatuknak, ügyek nem maradnak elintézetlenek, és senki nem kerülheti el a felelősségre vonást. Még akkor is így gondolom, ha vannak esetek - mint például a K & H-perben, amelynek során érthetetlen okból elkülönítették a Miniszterelnöki Hivatal személyzeti vezetőjének ügyét -, amelyek azért mélyen elgondolkodtatók.

- Gyakran azzal támadják az ügyészséget, hogy az ellenzék szekértolója.

- A rossz ízű pletykák terjesztői nyilván arra gondolnak, hogy milyen karakán módon viszonyult aktív politikusokhoz a Bács-Kiskun Megyei Ügyészség, amely következetesen végigvitte a Zuschlag-ügyet, és bíróság elé állította az érintetteket. Ez is mutatja, ha valóban akar, tud operatív is lenni az ügyészség. Ez nem ellenzéki-kormánypárti szimpátia kérdése. A korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos feladatokat akkor is el kell látnia, ha történetesen politikusok, közszereplők az érintettek. Sajnos innentől kezdve általában nagyon hosszú bírósági folyamat következik, és a végén legtöbbször ejnye-bejnye ítélet születik, még akár a sok százmilliárdos ügyekben is.

- A tüntetések megtorlásszerű szétverésében részt vett rendőrök megbüntetése merő kudarc. A kettős mérce alkalmazása sem alkalmas arra, hogy megrendüljön az emberek jogállamba vetett hite?

- Nem csodálkoznék, ha így történne, hiszen máig képtelenek megtalálni a felelősöket. Elképesztő, hogy miközben az emberekben elevenen él a súlyos bűncselekményeket megvalósító rendőri brutalitás képe, a nyomozóhatóság és az ügyészség tehetetlenségében széttárja a kezét. Több mint figyelmeztető, hogy még mindig nem találták meg azokat a rendőröket, akik brutálisan bántalmazták Révész Máriusz fideszes parlamenti képviselőt. Ha kormányra kerülünk, első számú feladatomnak fogom tekinteni ennek az időszaknak az alapos, mindenre kiterjedő felülvizsgálatát. A kormányoldal ezzel pontosan tisztában van, a kisebbségi kormány lemondásának halogatása is arra mutat, hogy tartanak a felelősségre vonástól.

- A korrupció mára iszonyatos módon elharapózott, recsegnek-ropognak a demokrácia eresztékei, és gyorsulni látszik ez a folyamat. Veszélyben a demokrácia?

- Az alkotmányos berendezkedés alapjául szolgáló törvényekkel nincs baj, a gyakorlattal, a végrehajtással vannak gondok, valamint a politikai befolyásolás szándékával és a befolyásolás tetten érhető eseteivel. A korrupció felderítésében sokat tud segíteni a nem kormánypárti média. Éppen most értesültünk a Strabag-ügyről. Kiderült, a korábban még koalíciós kormány két pártja is érintett. Az ügyészség elkezdett vizsgálódni, reméljük, sikeres, eredményes lesz a felderítés. Elfogadhatatlan, hogy Magyarországon, a kedvező természeti adottságok ellenére, indokolatlanul sok pénzt költsünk autópályák építésére.

- Egyre inkább úgy tűnik, Magyarországon ma már nem politizálás folyik, hanem politikai, választási kampány zajlik. Mire számít, lesz-e előre hozott választás?

- Megfelelő mandátum híján nem rajtunk múlik, hogy lesz-e előre hozott választás. Ennek csak akkor lehet realitása, ha a kormányt meghatározott számú kérdésben leszavazzák, illetve a parlamenti többség elveszíti a kormányba vetett bizalmát. Figyelemmel a világgazdasági válsággal összefüggő bizonytalanságra, nagy esélyt nem látok erre. Mindez persze nem befolyásolja a majdani felelősségre vonást minden olyan esetben, amelyben lesznek megfelelő bizonyítékok.

- A legnagyobb büntetést a teljes vagyonelkobzás jelenti mindenütt a világon. Ilyesmire nemigen volt példa nálunk.

- Ahhoz, hogy vagyonelkobzást rendeljen el a bíróság, igen súlyos bűncselekménynek kell történnie. Hogy lesz-e ilyen vagy sem, nem tudom, mert nem a politikusok dolga ezt eldönteni. Nekik a választóik elvárása alapján ahhoz lesz joguk, hogy a gyanús ügyeket igazságszolgálati útra tereljék. Nem követhetjük el azt a hibát, hogy az igazságszolgáltatást bármilyen módon megakasszuk vagy befolyásoljuk.

- Kérdés, hogy milyen parlamenti választás elé néz az ország. Ha Nyakó István és Ujhelyi István nagyváradi megnyilatkozását vesszük alapul, akkor a szocialisták eszköztárából most sem hiányzik majd a démonizálás és a hazugság fegyvere.

- A két szocialista politikus nagyváradi előadásának semmiféle visszhangja nem volt, azon kívül, hogy a Fidesz kérte: az MSZP váljon tőlük. Egyébként sem hinném, hogy a választók húszéves demokratikus tapasztalat birtokában könnyen megvásárolhatók lennének üveggyöngyökkel.

- Biztos abban, hogy ez vidéken is így van?

- Csak remélem, hiszen én egy budai kerületben vagyok képviselő, ahol az emberek talán könnyebben igazodnak el a politikai közélet rejtelmeiben, mint a kisebb településeken. Ennek ellenére örülnünk kell, hogy a 2006-os önkormányzati választásokon az emberek vidéken szinte mindenütt levonták a következtetést, ezért alakulhatott ki fideszes túlsúly a megyék döntő részében. Most azonban nem tartom kizártnak, hogy ezúttal nagy mértékű távolmaradás fogja kísérni a következő parlamenti választásokat. Óriási lesz a passzivitás, a kiábrándult baloldali emberek nem válnak a jelenlegi ellenzék szavazóivá, hiába romlanak életkörülményeik.

- Egykor frakcióvezetője volt az MDF-nek. Hogyan szemléli Antall József pártjának agóniáját?

- Nagyon nehéz a történteket kommentálni. Szomorú, amikor az úgynevezett tiszta kezek pártja saját ügyei intézésében és a pártpozíciók megszerzése, megtartása érdekében a politikai alvilág módszereit alkalmazza, amikor titkosszolgálati eszközöket vesznek igénybe a párton belüli ellenfelek lejáratására, politikai likvidálására. A kizárások, eltávolítások, marakodások és a szövetség bizonytalan hátterű, de tőkeerős szervezetekkel pontosan ide vezetnek.