Magyarországnak elemi érdeke, hogy az Unió komoly és sikeres lépéseket tegyen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, hiszen fokozottan ki vagyunk téve az éghajlatváltozás hatásainak.

Napjainkban történelmi eseményeknek lehetünk szemtanúi az EU klímapolitikájában. A francia elnökség elszántan igyekszik az év végéig tető alá hozni az EU-27-ek közös energia- és klímapolitikáját. Hamarosan választ kapunk tehát arra, hogy az EU a tettek terén is elkötelezett híve-e az éghajlatváltozásnak, vagy csupán a szavak szintjén mutat nagy elszántságot.

Az EU vállalásai fontos szerepet játszanak majd a 2009-es koppenhágai ENSZ klímacsúcson, ahol a 2020-ig terjedő éghajlatvédelmi célokról születik majd döntés. Ez a találkozó mérföldkő lesz az éghajlatváltozás elleni küzdelmében; kiderül majd, hogy az emberiség élni tud-e a számára megadatott utolsó eséllyel. A klímacsúcs sikertelensége beláthatatlan környezeti és társadalmi következményekkel jár.

Az Európai Unió tagjaként Magyarországra is komoly felelősség hárul, hogy ösztönözze az energia- és klímacsomag megszületését, amely valódi előrelépéseket tartalmaz az éghajlatvédelem területén. Különösképpen azért, mert Magyarország a térség államaihoz képest fokozottan ki van téve az éghajlatváltozás várható negatív hatásainak, így elemi érdeke, hogy elősegítse a mielőbbi uniós és a globális összefogást.

Az Energia Klub álláspontja szerint ennek eléréséhez Magyarországnak támogatnia kell, hogy az EU

- alkalmazzon teljes aukciót a kibocsátás-kereskedelmi rendszerben 2013-tól, hiszen mindenfajta késedelem az emissziócsökkentés költségeinek emelkedését okozza hosszabb távon. Az aukcióból származó bevételekből az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási erőfeszítéseket és különféle emissziócsökkentési technológiák bevezetését kell támogatni

- az Unió legalább 30 %-kal csökkentse teljes üvegházgáz-kibocsátását 2020-ig; a 20%-os vállalás nincsen összhangban a 2007-es tavaszi EU csúcs döntésével és a tudományos eredményekkel sem (ld. IPCC 4. értékelő jelentése).

- emellett határozzon meg minden tagország számára egyéni kibocsátás-csökkentési célt;

- alkalmazzon komoly szankciókat a megengedett kibocsátási szintet túllépő országok számára, továbbá

- tiltsa meg az EU-n kívüli csökkentési eredmények elszámolását ebben a rendszerben.

A jövő heti tanácsülésen a fenti álláspontot kell képviselnie a magyar küldötteknek is. Az Unió komoly érdemi elkötelezettsége nélkül ugyanis veszélybe kerül a nemzetközi megállapodás.