A francia és olasz tudósok által készített jelentés szerint a levegő mikroszkopikus részecskéi lehetnek az alkotóelemei azoknak az esőcseppeknek, melyeket a világ legmagasabban fekvő megfigyelőállomásán (5079 méter magasan), a nepáli hegységben fognak fel. Ez volt az első alkalom, hogy a tudósok ilyen magasan bukkantak ilyen részecskékre, melyekről európai és japán tanulmányok még nem számoltak be. "A folyamat hátterében a völgyekben található nagymértékű szennyezés áll, amely felemelkedve tiszta levegővel találkozik, és új részecskéket hoz létre" - magyarázza a Reutersnek Karine Sellegri, a franciaországi Blaise Pascal Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók úgy vélik, hogy ezek a részecskék a Himalája völgyeiben égő fák füstjéből származnak, de eredhetnek még természetesebb forrásból is: növényekből. Mindezek ellenére a kutatók a felhőképződés mechanizmusának inkább a veszélyesebb oldalát hangsúlyozzák: "A dél-ázsiai levegőszennyezés növekedése világméretű következményekkel is jár majd a jövőben" - írják a cikk szerzői. "A szennyező anyagok átjutása a sűrűn lakott indiai, pakisztáni, kínai és nepáli régiókból a Himalája térségébe tekintélyes mértékű sugárzó, melegítő hatással járhat együtt Dél-Ázsiában." Ennek következtében a szennyezés hatással lehet a monszun kialakulására, megzavarhatja a helyi klímaviszonyokat, és drámai mértékben befolyásolhatja a Himalája gleccsereinek visszahúzódását.

Az ENSZ Klímatestülete tavalyi megállapításában kiemelte, hogy a Himalájai gleccserei sok olyan folyót táplálnak, amelyek emberek millióinak a megélhetését biztosítják, de méretük a mai 500 000 négyzetkilométerről 2030-ra 100 000 négyzetkilométerre zsugorodhat a globális felmelegedés következtében. Sellegri továbbá hozzátette, hogy túl késő pontosan meghatározni, milyen hatással jár majd a növekvő szennyezés a Himalájára. "Több modellezésre van szükség" - mondta a tanulmány vezető szerzője.