Évente mintegy 170 ezer "nemzetközi válást" mondanak ki az Európai Unióban. Sokszor azonban nem egyszerű eldönteni, melyik tagállam jogát kell alkalmazni a válás kimondásakor.

A harmadik országban élő uniós állampolgároknak ezen túl az is nehézséget okoz, hogy válásuk ügyében hatáskörrel rendelkező bíróságot találjanak, illetve hogy saját országukban is elismertessék a házasság felbontását. A helyzet gyakran az, hogy a "jobban értesült házastárs" igyekszik a másikat megelőzve ahhoz a bírósághoz fordulni, amelyik az ő számára vélhetően kedvezőbben dönt majd.

Az Európai Bizottság javaslata nem egységes uniós "válási jogot" hozna létre, hanem a jelenlegi, tagállamonként eltérő szabályokat hozná összhangba egymással. Egyes EU-országok ugyanis jelenleg nem teszik lehetővé, hogy a házaspárok megválasszák, melyik bíróság döntsön a válásukról, és melyik állam joga alapján. A javaslat ezért lehetőséget nyújtana a "nemzetközi házaspároknak", hogy közösen kiválasszák mind az alkalmazandó jogot, mind az eljáró bíróságot.

A "szoros kötelék" olyan tagállamhoz fűzheti a házastársak valamelyikét, amelynek a területén a szokásos tartózkodási helye van, illetve amely a házastársak legutolsó tartózkodási helye volt, esetleg amelyben a házasságot kötötték, illetve amely államnak valamelyik házasfél az állampolgára.