Fegyvertelenül

Csuzimánál 1905-ben megütközött az orosz és a japán hadiflotta. A világtörténelem egyik legnagyobb tengeri csatája úgy végződött, hogy egyetlen japán hajó sem sülylyedt el, ám az orosz flottából mindössze hét hajó maradt fenn a vízen - egyebek között a később másról ismertté vált Auróra -, s közülük csak három érkezett meg az úti célként kijelölt Vlagyivosztokba. De ezen ne is csodálkozzunk! Az orosz flottát Szentpéterváron építették meg, az előírt nyolc centiméternyi helyett négy centiméteres páncélvastagsággal. Így kevesebbe került a beruházás. Most valami hasonló történik hazánk flottájával, amely fegyvertelenül úszott bele a világgazdasági válságba.

Létrehozva: 2008. október 21., 00:22	nyomtat	küld

Arra, hogy a folyamatos túlköltekezés, hazánk növekvő eladósodása, az egymással ellentétes gazdaságpolitikai lépések és a kiszámíthatatlan környezet miatt mennyire sebezhető a magyar gazdaság, évek óta figyelmeztetnek közgazdászok - eredménytelenül. El kellett érkeznie a globális pénzügyi válságnak ahhoz, hogy lássuk, nem csupán riogatás ez, hanem maga a valóság: Magyarország tényleg az Európai Unió leggyengébb láncszeme. A forint és a budapesti tőzsde hetek óta mélyrepülésben van, a hitel-piac megbénult, a magyar állampapírokra pedig lasszóval kell fogni a vevőket, aki vásárol, az is csak igen magas felár mellett. Mind-mind annak a jele, hogy a világméretű pénzügyi válság minket jóval keményebben sújt, mint versenytársainkat.

Ebben a helyzetben készítette el és nyújtotta be módosított költségvetését a kormány. Aki azonban veszi a fáradságot, s górcső alá veszi a számokat, nyomaiban sem fedezheti fel bennük az elmúlt években, de különösen a legutóbbi hetekben annyira sürgetett reformokat. Hiába gyűrűzött be a válság hazánkba, a pénzügyi tárca most sem merte érdemben megbolygatni az állami kiadások szerkezetét, jóllehet, ezt egyre hangosabban és egyre türelmetlenebbül kéri a közgazdász szakma. Az elmúlt hetek eseményei a kabinetet mindössze arra sarkallták, hogy az új költségvetésben a családok támogatását - jövedelmi helyzetre való tekintet nélkül - egységesen megnyirbálják, a nyugdíjkorrekció végrehajtását pedig - ismét csak a jövedelmi viszonyokat figyelmen kívül hagyva - elhalasszák.

A minisztériumok támogatásaiból néhány milliárdot még lecsíptek, az államháztartás szerkezetét pedig ismét változatlanul hagyták. Ennyi, semmi több. Ezek után jogos a kérdés: az utóbbi hónapokban minek hívta életre a kabinet a különböző szakmai testületeket, milyen céllal dolgoztak ki javaslatcsomagokat gazdaságkutató intézetek és kamarák? A szombati válságtanácskozás milyen érdemi eredményt könyvelhet el akkor, amikor a tanácskozás napján a pénzügyminiszter már be is nyújtotta a jövő évre vonatkozó, átdolgozott költségvetést?

Az új büdzsét áttanulmányozó szakemberek, köztük Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, már tegnap siettek leszögezni: ezen javaslat számai sem tarthatók. A gazdasági növekedés jövőre még az 1,2 százalékot sem éri el, a költségvetési hiány csökkentéséhez pedig minimum 500 milliárd forinttal kellene leszorítani az állam kiadásait, méghozzá azonnal. Ha a jelenlegi változatot fogadja el decemberben a parlament, akkor a konvergenciaprogram utolsó sarokszáma is elvész. Mint tudjuk, a gazdasági növekedésre, az államadósságra és az inflációra vonatkozó céloknak már jóval korábban búcsút mondhattunk.

A csuzimai ütközetben megsérült Rozsgyesztvenszkijt, az orosz flotta parancsnokát, akit japán kórházban ápoltak, meglátogatta Togo, a japán admirális. Vajon ki keresi majd fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a most következő időkben, s milyen szándékkal?

(K. Tóth László, Magyar Nemzet)