Nicolas Sarkozy erről szerdán Strasbourgban beszélt, az Európai Parlament plenáris ülésén beszámolva a múlt heti állam- és kormányfői EU-értekezlet eredményeiről.

A brüsszeli találkozón az uniós vezetők ez eredeti reményekkel szemben csak azt tudták megállapítani, hogy Írországban az elutasítás okainak boncolgatásánál tovább nem sikerült jutni. Így lényegében elképzelhetetlenné vált, hogy a szerződés a remélt időre, a júniusi európai parlamenti választásra életbe lépjen.

Sarkozy mostani felszólalásában minden bizonnyal olyan megoldásra gondolt, amely a szerződés hatályba lépéséig előremozdíthatja az uniós intézményrendszer korszerűsítésének ügyét. Az államfő a soros EU-elnökség féléves (szerinte a hatékony munkához túl rövid) váltórendszerének megváltoztatását említette példának - ezt a reformszerződés is kilátásba helyezi.

Megerősítette Sarkozy bejelentését Strasbourgban Barroso is, Hans-Gert Pöttering EP-elnök pedig azt hangoztatta: csak a reformok juttathatják olyan helyzetbe az uniót, hogy meg tudjon felelni az olyan új kihívásoknak, mint a pénzügyi válság. Mindketten biztosították a francia vezetőt, hogy intézményeik együttműködnek az elnökséggel ebben a kérdésben. Sarkozy maga is leszögezte, hogy jóval erősebb az EU, ha vezető intézményei szorosan összetartanak.

Nicolas Sarkozy kitért a grúziai problémára is, amely szintén napirenden szerepelt a múlt heti csúcson. Méltatta azt a szerepet, amelyet az unió játszott a fegyverszünet kialkudásában és az orosz csapatkivonás elérésében. Hangoztatta, hogy a helyzet nagyon közel volt a katasztrófához, amely az európai közbeavatkozás nélkül könnyen bekövetkezhetett volna.

Elismerte, hogy az uniós politizálás e téren helyenként ellentmondásos, de úgy vélte, az adott helyzetben az EU minden tőle telhetőt megtett. Európa "nem engedhet meg egy hidegháborút a hidegvér hiánya miatt" - szögezte le. Azt is hangoztatta, hogy Brüsszelnek igazságosnak kell lennie. Az orosz katonai fellépés vitathatatlanul aránytalan volt ugyan, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez a fellépés már reakció volt egy szintén aránytalan akcióra - fejtette ki Sarkozy.

Ami az unió ambiciózus klímavédelmi és energiahatékonysági céljait illeti, Sarkozy megerősítette, hogy azokhoz ragaszkodni kell, és tartani kell az elérésükhöz vezető tagállami kötelezettséget tartalmazó javaslatcsomag elfogadására tervezett határidőt, ez év végét. Európának példát kell mutatnia, mert ezt senki más nem teszi meg helyette - hangsúlyozta.

***

Azt ajánlotta Nicolas Sarkozy francia elnök kedden az Európai Unió tagországainak, hogy hozzanak létre állami befektetési alapokat, amelyek révén elkerülhetővé válik, hogy a pénzügyi válság miatt bajba került cégek külföldi kézbe kerüljenek.


Az államfő erről az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén beszélt kedden, beszámolva az EU-tagországok múlt heti állam- és kormányfői találkozójának eredményeiről. Utóbbi megállapításával összhangban, miszerint a válság kezd átgyűrűzni az úgynevezett reálgazdaságba, Sarkozy úgy vélte, az unióban a pénzügyi után most meg kell fontolni egy közös gazdasági válasz kidolgozásának lehetőségét. Megismételte, fontos, hogy az EU egységesen lépjen fel a válság ellen, hiszen így erősebb, de - mint fogalmazott - "az egység nem azt jelenti, hogy minden tagállamban ugyanazt a választ kell adni".

A múlt heti kormányfői találkozó döntéseivel összhangban leszögezte, hogy szükség van egy nemzetközi csúcstalálkozóra, amely segít új alapokra helyezni a nemzetközi pénzügyi rendszert. Fontosnak tartotta, hogy ebbe a legfejlettebb nyugati államok mellett, Oroszországot, valamint Kínát és Indiát is vonják be. Bejelentette, hogy utóbbi kettő meggyőzésére személyesen utazik a térségbe José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel együtt. Meghívná Párizs a nemzetközi csúcsra Dél-Afrikát, Mexikót és Brazíliát is.

Sarkozy azt is bejelentette, hogy a nemzetközi értekezlet előkészítésére egy rendkívüli uniós csúcstalálkozót is össze kíván hívni. Kezdeményezte egyúttal, hogy a pénzügyi válság miatt nemrégiben kivételes jelleggel összehívott euróövezeti állam- és kormányfői találkozót tegyék rendszeressé a jövendő nehézségek megelőzése, illetve mielőbbi hatékony megválaszolása érdekében.

Barroso Strasbourgban megerősítette, hogy Jacques de Larosiere, a Nemzetközi Valutaalap egykori vezérigazgatójának vezetésével szakértői csoportot hoznak létre annak megvizsgálására, milyen módon lehet megszüntetni az európai pénzpiaci felügyeleti rendszer széttöredezettségét, és milyen ellenőrző funkciókat lehet megvalósítani európai szinten. A bizottsági elnök ismertette egyúttal a csoport összetételét.