Euan G. Ritchie és Elizabeth E. Bolitho, az ausztrál James Cook Egyetem munkatársai számítógépes modellezés és három évig tartó terepi megfigyelés alapján próbálják megjósolni, miként hathat a hőmérséklet további emelkedése a következő fél évszázadban a kenguruk négy fajára. Munkájuk során arra a megállapításra jutottak, hogy már fél Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés is csökkentheti a kenguruk elterjedési területét. Két fokos emelkedés 48 százalékkal, Hat fokos emelkedés pedig 96 százalékkal csökkentené a kenguruk élőhelyének nagyságát.
Ritchie elmondta, hogy általában véve azokat a klímamodelleket vették alapul, amelyek szerint Észak-Ausztrália 0,4-2 Celsius-fokkal lesz melegebb 2030-ra és 2-6 Celsius-fokkal 2070-re.
Az éghajlatváltozás tönkreteszi az élőhelyeket
A klímaváltozás legjelentősebb hatásai nem szükségszerűen magukat az állatokat érintik, hanem az élőhelyüket, különösen az ott található vízmennyiséget. Ez fokozottan igaz Észak-Ausztráliában.
"Ha a száraz évszakok forróbbakká és az esőzések még kiszámíthatatlanabbakká válnak, akkor az élőhelyekről elfogy a lelegelhető táplálék, és a víztároló lyukak kiszáradhatnak" - írják a szerzők. "Emiatt éhínség léphet föl és sikertelenné válik a szaporodás. A kevésbé mozgékony fajok a kiszáradásba pusztulhatnak bele."
Noha a kengurufajok elég mozgékonyak ahhoz, hogy az éghajlatváltozás hatására arrébb költözzenek, a növényzet és a terep, amelyhez alkalmazkodtak nem tud hasonló ütemben arrébb vándorolni
A legveszélyeztetettebb kengurufaj
Legnagyobb veszély a nedves, trópusi éghajlathoz alkalmazkodott antilopkengurut (Macropus antilopinus) fenyegeti. Ritchie és Bolitho tanulmánya szerint két Celsius fokos hőmérsékletemelkedés 89 százalékkal csökkentheti az elterjedési területét. Az esetleges hat fokos emelkedés teljesen eltörli a Föld felszínéről, mivel az antilopkenguru képtelen alkalmazkodni a száraz, füves pusztákhoz, amilyenek a hőmérsékletváltozás hatására valószínűleg létrejönnének.
"A nagy kengurufélék rendkívül értékesek közgazdasági szempontból. Mind az ökoturizmus, mind a nagybani húskereskedés hasznot húz belőlük, ráadásul sok faj jelentős táplálékforrása a bennszülötteknek. Ezért rendkívül fontos, hogy megértsük Ausztrália őshonos növényevő állatainak ökológiáját, s így gondoskodjunk arról, hogy minden további gazdasági fejlesztés környezetileg fenntartható módon történjék" - írják a tanulmány szerzői a Physiological and Biochemical Zoology szakfolyóiratban.