A letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága az európai közös piac egyik sarokköve. A vállalatok azonban e jogra hivatkozva "szándékosan alákínálnak a munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak" - olvasható az állásfoglalásban. Az EP-képviselők az állásfoglalással az Európai Bíróság olyan döntéseire reagáltak, amely ügyekben a bíróság a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára hivatkozó, ám a munkavállalók érdekeit figyelmen kívül hagyó vállalatok számára kedvezően döntött.

A munkavállalók kiküldetéséről 1996-ban elfogadott uniós irányelv minden tagállam számára előírja, hogy biztosítsa a munkakörülmények meghatározott minimális szintjét a hazai és külföldi munkavállalók számára egyaránt. A szolgáltatásnyújtás szabadságára hivatkozó vállalatok azonban sok esetben megtagadják az adott tagállamban érvényes kollektív szerződések elfogadását, és a kiküldött munkavállalók sokszor kevesebbet keresnek, mint a hazai állampolgárok. Az EP-képviselők ezért felülvizsgálnák a kiküldetési irányelvet azért, hogy a külföldi munkavállalók egyenlő bánásmódban részesüljenek a hazai munkavállalókkal, és egyenlő munkáért mindenki egyenlő bért kapjon.

A parlamenti képviselők az állásfoglalásban arra is kérik az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el intézkedéseket az úgynevezett "postafiók-vállalatok" által elkövetett visszaélések ellen. A "postafiók-vállalatok" telephelyüket szándékosan olyan tagállamba helyezik, ahol kedvezőbbek a vállalkozás alapítására, valamint a bérekre és munkakörülményekre vonatkozó szabályok, szolgáltatásaikat viszont egy másik tagállamban nyújtják.


Ugyancsak elfogadta szerdán az EP a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül kiközvetített munkavállalók jogairól szóló európai bizottsági irányelvtervezetet. E munkavállalók sok esetben kevesebb fizetést kapnak vagy rosszabb körülmények között dolgoznak, mint az adott vállalat saját dolgozói. A munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül végzett munka egyre nagyobb teret hódít az Európai Unióban. Az ilyen formában foglalkoztatottak aránya tagállamonként eltérő. A nemzeti szabályozások szintén különböznek.

A parlament támogatta, hogy az európai kölcsönzött munkavállalókat egységesen, közösségi jogszabályok alapján védjék. Az EP azt akarja, hogy a munkába állás első napjától kezdve ne legyen semmilyen megkülönböztetés a kölcsönzött munkavállalók és a saját dolgozók között az alapvető munkafeltételekben. Így például ne különbözzön a fizetésük, a kötelező munkaóraszámuk, a túlórák, a szünetek, az éjszakai munka és a szabadság szabályozása. A munkaadó ettől csak akkor térhetne el, ha a kollektív szerződésben a munkavállalókkal erről megállapodott, vagy pedig "nemzeti szinten megegyezett a szociális partnerekkel".

A jogszabály plenáris vitájában a néppárti, fideszes Őry Csaba hangsúlyozta: nincs szó arról, hogy ez az uniós jogszabály közösségi szintű, harmonizált kereteket hozna létre a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása területén. Ugyanakkor - tette hozzá - az a törekvés, "hogy az unió egész területén világos és egyértelmű minimum-követelményeket vezessünk be, amelyeknek alkalmazása révén a kölcsönzött munkavállalók védelme a közösség egész területén biztosítható, feltétlenül üdvözlendő, és jó irányba mutató törekvés".