- Szombat után a napnál is világosabb, mi Gyurcsány Ferenc igazi célja a nemzeti csúccsal, a parlamentben ugyanis már egyértelművé tette: számára az összefogás a felelősség szétterítését jelenti. Hogyan lehet összefogni olyasvalakivel, aki eddig egyetlen érdekvédelmi szervezettel sem volt hajlandó szóba állni?

- Fiatalkorunk egyik kedvenc mondása jut erről eszembe, vagyis: fogjon össze Gyurcsánnyal a bengáli tigris. Nemcsak azért, mert az MSZP-SZDSZ-koalíció elmúlt hatéves ámokfutása tette tönkre az országot, és ebből négy év eredménytelenséget Gyurcsány Ferenc saját magának tudhat be, hanem mert napról napra világosabbá válik: ez az ember képtelen megváltozni és őszinte lenni, az se igaz, amit kérdez.

- A kormányfő politikai stílusával eddig is tisztában lehetett a Fidesz, Orbán Viktor mégis részt vett a nemzeti csúcson. A meghívás biztosan dilemma elé állította, mert ha nem megy el, a Fideszen ragad, hogy nem hajlandó az összefogásra a bajban.

- A nemzeti csúcs politikai cirkusz volt, semmi több. Mindenki, aki tárgyilagosan és elemző módon viszonyul a helyzethez, előre tudhatta, mi fog történni, és nem csalódott: Gyurcsány maga a változás akadálya. Annak a konzekvenciája, hogy Gyurcsány Ferenc hitelét vesztett, hazug, hamisító és csaló politikussá vált nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi közvélemény szemében is, sajnos évről évre százmilliárdos többletterhet ró a magyar gazdaságra.

- Valamennyi közvélemény-kutatási eredmény azt mutatja, a kormányfő elveszítette a választók többségénél a hitelét. A nemzeti csúcson résztvevők - ha csak átmeneti időre is - mégis legitimálták jelenlétükkel.

- Ez is volt a szándéka a felelősség szétterítésével, másrészt azzal, hogy az ország - általuk okozott - válságát felülírja egy olyan válságpolitikával, amelynek összefüggésrendszere kétségkívül Magyarország határain kívül ered. De miközben a minden válságban tetten érhető tömeglélektani törvényszerűség szerint bajban az emberi közösségek automatikusan összezárnak, véleményem szerint Gyurcsány Ferenc nem számíthat rá reálisan, hogy újabb és újabb kommunikációs trükkökkel újjá tudja építeni saját elporladt hitelességét.

- A fejlett országok dollár- és euró-százmilliárdokat áldoznak arra, hogy a bankok megsegítésén keresztül közvetetten támogassák a bajba került lakosságot. Magyarország miért jár más úton?

- Nem csupán a politikai felfogásban van különbség, hanem az ezt megalapozó helyzetben is. Emlékeztetnék rá, hogy 2002-ben az Orbán-kormány 320 milliárd forint szabadon elkölthető többletforrással adta át a kormányrudat a Medgyessy Péter vezette koalíciónak. Ekkor kezdődött a tartalékok felélése, s azóta az ország eladósodása olyan mértékben nőtt, hogy a legsebezhetőbb gazdasággá váltunk az Európai Unióban. A magyar kormánynak nincs rá pénze, hogy közvetlenül támogassa a bankokat, a vállalkozásokat és az állampolgárokat. Ezért csak a terhek átrendezésével tudná némi levegőhöz juttatni a gazdaságot, hogy pluszteljesítményt és abból többletjövedelmet kipréselve próbálja túlélni a válságot.

- Változik a Fidesz stratégiája a nemzeti csúcs után? Továbbra is sürgetik az előre hozott választásokat?

- Jerikó falait is a trombitaszó és az egyszerre lépő katonák lábdobbanása omlasztotta le. Miután a jelenlegi helyzetben az ellenzéknek nincs más eszköze, mint a magát alkotmányosan elsáncoló kormány kritikája, igyekszünk folyamatosan felhívni az emberek figyelmét. A válsághelyzet egyedüli megoldása, ha a kisebbségi kormány minél hamarabb átadja a helyét egy olyannak, amelynek van világos programja. Amelyik nemcsak az emberek megszorítása árán igyekszik kilábalni a válságból, hanem az építkezésre is vannak tervei, s ehhez van elegendő támogatottsága és hitele.

- Egyelőre úgy tűnik, az előre hozott választás csak ábránd, az MDF és az MSZP például már a közös törvényalkotásnál tart. Az SZDSZ is értésre adta, hogy várhat az adócsökkentés, borítékolható: a jövő évi költségvetési szavazás nem lesz kormánybuktató.

- Dávid Ibolya az Országgyűlésben a gyávaság kétharmados többségéről beszélt. Egyetértek vele: a gyávaságnak ha nem is kétharmados a többsége, de a kisebbségi kormány mögött álló képviselőkhöz már nyugodtan hozzáadhatjuk az MDF-et és az SZDSZ-t. Mindkettő úgy fél az előre hozott választások kiírásától, mint ördög a tömjénfüsttől, mert pontosan tudják, csak addig tart politikai létezésük, ameddig le nem zárják a szavazóurnákat. Náluk - miként Horn Gábortól tudjuk - a párt érdeke megelőzi az ország érdekeit.

- Egyfajta szakmai Rubiconnak tekinthetjük a megfigyelési ügyet, hiszen felrúgva minden jogszabályt, a szolgálatok lehallgattak két ellenzéki politikust, és a botrány hatással volt az MDF tisztújítására is.

- Sajnos nem most lépték át először ezt a határt. Emlékeztetnék az úgynevezett Mucuska-ügyre, amikor is Tóth András, a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter államtitkára három képviselőtársunkról, Németh Zsoltról, Révész Máriuszról és Rogán Antalról azt állította, hogy ők voltak az illegális hírszerzéssel gyanúsított házaspár közeli kapcsolatai. Jellemzően nem azt firtatták, hogy miként férkőzött be egy kétes egzisztenciájú hölgy egyszerre egy szocialista és egy szabad demokrata miniszter bizalmába is, hanem a Fidesz környékén igyekeztek keresni az ügy megoldásának kulcsát. Tóth András azóta már elveszítette a személyiségi jogi pert képviselőtársaimmal szemben. Egy másik alkalommal, a 2006. október 23-i események után Szilvásy György próbálta foggal-körömmel bizonyítani, hogy az utcán randalírozók mögött a Fidesz áll.

- A lehallgatási botrány után vajon miért nem szólalt meg a köztársasági elnök? Sokak szerint ezúttal valóban veszélybe került a demokrácia.

- A köztársasági elnöknek nem az a dolga, hogy naponta beavatkozzon a belpolitikai csatározásokba. Megítélésem szerint Sólyom László a maga stílusában, modorában teljesen világosan elmondta az őszödi beszéd után - amire azóta többször is visszautalt -, hogy a felelősség kérdését nem lehet megkerülni. Nincs hatásköre szankciók megállapítására, akárcsak a kormány menesztésére vagy az Országgyűlés feloszlatására. Szerintem Sólyom elnök úr ugyanúgy látja, mint bárki más ebben az országban, hogy itt a demokrácia folyamatos szétverése, a jogállami normák folyamatos feszegetése történik, de megpróbál - egyfajta egyensúlyt tartva, szavai súlyát nem devalválva - csak azokban az ügyekben megszólalni, amelyek az átlagos jogsértésekhez képest nagyobb súlyúak. Más oldalról kérdés: vajon a pénzügyi válság által nem került-e már olyan veszélyeztetett helyzetbe az amúgy is meggyengített demokráciánk, hogy a köztársági elnöknek újabb kísérletet kelljen tennie, hogy megvilágítsa: ezzel a kormánnyal nincs tovább!

- Eddig egyetlen jogi lépést tett a Fidesz a megfigyelési ügyben, amikor feljelentést tett hivatali visszaélés gyanújával. Elegendőnek tartja ezt?

- Egyelőre ennyit tehetünk, ám amikor majd kormányra kerülünk, elérkezik az igazság pillanata. Amit lehet, mindent feltárunk, és amit lehet, a közvélemény elé is tárunk. Amint csak lehet, mindenki meg fogja fizeti annak az árát, hogy politikusként vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjaként átlépte a demokratikus politikai normákat és a törvényesség határait.

- Ez az ügy alkalmas arra, hogy félelmet keltsen a választók tömegeiben, mert azt üzeni: minden ember tarthat attól, hogy a titkosszolgálat behatolhat a magánéletébe.

- Ezek az üzengetések nem mindjárt a titkosszolgálatokkal kezdődtek. Emlékezzünk például arra a politikai kampányra, amelyben fideszes parlamenti képviselők soránál tartott vagyonosodási vizsgálatot az APEH! Ez is, akárcsak Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója célpontként való kijelölése a megfigyelési ügyben azt üzeni a választóknak: Magyarországon senki sem lehet biztonságban, amikor a hatalommal szemben véleményt fogalmaz meg vagy valamilyen cselekvésre szánja rá magát. Se szeri, se száma azoknak a normasértéseknek, amelyek emberi, állampolgári jogainkat érintik.Ilyen értelemben a bolsevizmus továbbra is velünk él, e tekintetben nem volt rendszerváltás.

- Sokáig felügyelte a titkosszolgálatokat, így tudnia kell, létezhetnek-e Magyarországon árnyék-titkosszolgálatok.

- A nemzetbiztonsági törvényt - amit alapvetően nem tartottunk rossznak - azért nem szavaztuk meg 1995-ben, mert például azt hiányoltuk belőle, hogy az akkor már jócskán kiterjedt magánbiztonsági őrző-védő és információgyűjtő cégek piacát nem veszi erősebb kontroll alá. Köztudott politikusi berkekben, hogy a rendszerváltozáskor a titkosrendőrségtől, a hármas főcsoportfőnökségtől elbocsátott légió tagjai civilben folytatják tovább azt, amire kiképezték őket. Ezek az emberek létrehozták azokat a magáncégeket, amelyek döntő többsége máig a balliberális oldalhoz kötődik. Ennek legkirívóbb példája az a cég, amelynek egyik tulajdonosa 1998-ban, a kormányváltáskor még a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgató-helyettese volt, Apró Piroska, Gyurcsány anyósa tágabb családjának tagjaként. Miután az 1996-ban hatályba lépő törvény megállapította az összeférhetetlenségét, azt a "zseniális" megoldást választotta a helyzet feloldására, hogy a tulajdonrészét a felesége nevére íratta. Ám továbbra is beosztásban maradt mindaddig, míg a kormányváltás után nem intézkedtünk arról, hogy nyugdíjba vonuljon. De ne menjünk ennyire messzire a múltba, mert Keller László és Kapolyi László akciója is világos bizonyítékát adták annak, hogy az árnyék-titkosszolgálat, a vörös polip kétségkívül működik. Máig nincs rá magyarázat, hogyan ülhet a mostani kormányban államtitkárként és az MSZP parlamenti padsoraiban az a két ember, akik bizonyíthatóan megbízást adtak egy magánbiztonsági szolgálatnak fideszes ellenzéki képviselők megfigyelésére és terhelő bizonyítékok beszerzésére. Az, amit Keller és Kapolyi kapcsán a nyilvánosság előtt fölvillantottak a közreműködők egyikének vallomása alapján, csak a jéghegy csúcsa. Adott esetben azt is joggal feltételezhetem, hogy az NBH még akár a szomszédos vagy távolabbi országok ellenérdekű titkosszolgálataival sem rest együttműködni, ha a magyarországi ellenzéki csoportok megfigyelésére kell szövetkeznie.

- Spekulációk szerint az UD Zrt. emberei rosszkor, rossz helyen voltak, mert rájöttek: a Csányit milliárdokra zsaroló személyek megbízói kik lehetnek.

- Ha a hatalommal való visszaélésekről szóló híreszteléseknek csak a fele igaz, már óriási baj van. Ezek arról szólnak, hogy az uralkodó politikai klikk - amelyet elkülönítenék még a kormánytól és az MSZP-től is -, a politikai maffia legfelsőbb "családi tanácsa" kiknek a megfigyelésére, lehallgatására, szoros ellenőrzésére adott megbízást. Saját családi körüktől kiindulva, saját kormányuk tagjain át, a hazai nagytőke MSZP-hez is köthető reprezentánsain keresztül, egészen az ellenzéki képviselőkig. Még egyszer mondom: ha ezeknek a híreszteléseknek a fele igaz, akkor is teljesen nyilvánvaló: ebben az országban nem beszélhetünk komolyan és felelősséggel jogállamról meg demokráciáról.