A találkozó a pénzügyi válság és annak világgazdasági hatásairól fog szólni.

A francia elnök és az EU soros elnökségét is vezető Nicolas Sarkozy a különleges összejövetelt azután hívta össze, miután bejelentette, hogy az amerikai és az európai bankok összeomlása miatt meg kell vitatni a kapitalizmus újraalapozásáról szóló véleményeket.

A befektetők abban bíznak, hogy a G20 rendbe hozza a recesszióba kerülő pénzügyi rendszert, mely legkomolyabban a kisvállalkozásokat érinti.

Miközben azonban néhány EU vezető a megnövelt pénzügyi szabályozás és felügyelet ötletét támogatja, továbbra is tisztázatlan milyen messzire akar menni Európa. Néhányan ellenzik az olyan szektorokat korlátozó szabályok felállítását, mint a spekulatív befektetési alapok (hedge-fund) vagy a magánrészvények és származékaikra vonatkozó intézmények korlátozását, míg mások egyszerűen a pénzügyi csoportok feletti közös felügyelet bevezetését nem tartják jó ötletnek.

Sarkozy az európai adóparadicsomok megszűntetése mellett egy szuverén jóléti alap létrehozását is javasolta, mely a nemzeti vezető vállalatokat a külföldi felvásárlásoktól védhetné meg.

Hozzá kell azonban tennünk, hogy Sarkozy javaslatai egyelőre nem találtak nyitott fülekre Európában.

A novemberi EU találkozó a spanyol fél érzékenységével is foglalkozni fog, mely alapvetően azért alakult ki, mert a washingtoni G20 csúcson a világ vezető hatalmai és a fejlődő államok (Kína, Brazília, Oroszország, Mexikó, Szaúd-Arábia, Törökország) mellett csak Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország képviseli az EU-t. A huszadik tag egyébként maga az Európai Unió lesz, akit hivatalosan a francia elnökség képvisel.

Madrid azonban hangosan kifogásolta távolmaradásának tényét és minden diplomáciai eszközt bevet, hogy részt vehessen a Washingtoni csúcson. Más EU-tagok, köztük Lengyelország is keserű szájízzel vették tudomásul, hogy nem vehetnek részt a találkozón.

Az Uniót képviselő négy hatalomnak mindenképpen szüksége van a 27 EU-tagállam hazai támogatására, ha Európa azt akarja, hogy az USA vezetése komolyan vegye őket, a Gordon Brown és Sarkozy által közösen kezdeményezett reformfolyamatban, melynek célja hogy átalakítsa a második világháború után felállított pénzügyi rendszert.

"Közös európai hangon beszélünk a pénzügyi válságról." - mondta újságíróknak a francia elnök Nicolas Sarkozy.

Az EU pénzügyminisztereinek és az Eurócsoport november 4-ei rendkívüli találkozója további dimenziókat nyithat meg a kérdésben. Sarkozy az eurózóna és az ahhoz 2010-ig csatlakozni kívánók közti "valós gazdasági kormányzat" kialakítását akarja. A csehek azonban, akik 2009 januárjától veszik át a soros elnökséget, ellenzik az ötletet, és arra hivatkoznak, hogy "senki sem veheti el az elnökséget a Csehországtól."