Az EU igazságügyi miniszterei pénteken (október 24.) elfogadták a Tanács és a Parlament júniusi megállapodását, melyben 2012-től az Unióba érkező, illetve onnan induló európai és nemzetközi járatokra egyaránt vonatkozzon az uniós kibocsátási rendszer (ETS).

A cél az, hogy megbirkózzanak a repülés jelenleg alacsony, de annál gyorsabban növekvő szén-dioxid kibocsátásával, mely rontja az EU klímaváltozásra kitűzött elveinek teljesülését. A döntés segítheti az EU-t abban, hogy elérje a bűvös 20-as számra vonatkozó célt: 2020-ig 20%-kal csökkenti az EU teljes szén-dioxid kibocsátást.

Elégedetlen légitársaságok

Az iparral való egyeztetések nélkül elfogadott új törvényekre vonatkozó miniszteri döntést azonban élesen kritizálták a nemzetközi légitársaságok.

"A válság nem jó időpont a döntés elfogadására. Ennek ellenére a bel- és igazságügyi miniszteri tanács ma olyan törvényjavaslatot fogadott el - vita nélkül -, amely a légiközlekedést is bevonja az ETS rendszerbe, és ezzel 3,5 milliárd euró plusz költséget tesz a légitársaságok vállára. Brüsszel még a gazdasági válság közepette is akadékoskodik." - mondta az IATA főigazgatója, Giovanni Bisignani.

Az Európai Légitársaságok Szervezete (AEA) szerint az európai légiközlekedés az 1980-as évek óta (ide nem tartoznak bele az olyan külső sokkok, mint például a 2001-es amerikai terrortámadás által kiváltott visszaesés), most került szembe az első negatív növekedéssel, mely a gazdasági tényezők hatásának tulajdonítható. A tartós gazdasági visszaesés korlátot jelent az ipar profitabilitásának.

Az AEA főigazgatója, Ulrich Schulte-Strathaus szerint nem várható, hogy ezek a mutatók a közeljövőben pozitív irányba változnának, mivel a gazdasági visszaesés inflációt vált ki, mely leginkább a magas olajárnak és a vállalkozói és fogyasztási bizalom meredek visszaesésének köszönhető. "Nem is jöhetett volna rosszabbkor ez az elhamarkodott döntés. A kibocsátási rendszer szerkezeti elemeit érintő lépés ráadásul a hatásfelméréseket is nélkülözi. Az ETS rendszer magas aukciós szintjei egyszerűen burkolt kerozinadóvá változtak, mely a nemzeti adók növekedése mellett mind a légitársaságoknak, mind az utasoknak a szén-dioxid kibocsátás többszörös megfizetését eredményezi.", hangsúlyozta a főigazgató.

Választás az éghajlat és a gazdasági növekedés között?

A légitársaságok és más energia intenzív iparágak már hónapokkal ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy az EU "szén-dioxid kibocsátási övének" megszorítása arra kényszeríti az európai gyárakat és vállalatokat, hogy - a kibocsátás mellett - drasztikusan csökkentsék működésüket és munkahelyeik számát is. Ezzel azonban fennáll annak a veszélye, hogy a vállalatok az olcsóbb munkaerőt és a kevésbé szigorúbb környezetvédelmi szabályozást alkalmazó harmadik országok felé veszik az irányt.

A recessziótól való egyre növekvő félelem úgy tűnik, nem ad alapot az ilyen kételyeknek. Néhány ország egyes iparágak EU klímaszabályozás alóli mentességéért folyamodtak (EurActiv.com 26/09/08). Ilyen például az autóipar, amely Franciaország és Németország vállalatainak, és a több millió munkahely védelmében, szén-dioxid kibocsátási engedményeket kaphat (EurActiv.com 01/10/08).

Környezetvédő csoportok és Stavros Dimas, környezetvédelmi biztos ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a gazdasági visszaesést ne használják kifogásként az EU klímaváltozási céljainak háttérbe szorítására. "A pénzügyi válság egy nap itt van, míg másnap véget ér, a klímaváltozás válsága viszont mindig itt lesz, és szembe kell néznünk vele.", figyelmeztetett Dimas.

Arany középút?

Lehetséges megoldást az jelenthet, ha a klímapolitikai napirend teljesítése mellett az EU nagyobb támogatást nyújtana az iparágnak. Múlt héten az EU vezetők pénzügyi támogatási terv bevezetéséről tárgyaltak, amely segítené az autóipart a szükséges alacsony kibocsátási technológiai változások bevezetésében. Az intézkedésekről a soron következő, decemberi európai tanácson döntetnének, amikor a vezetők az EU klímaváltozási tervéről is végső döntést hoznak.