Mivel az Erste Bank még Magyarország EU-csatlakozása előtt, 2003 októberében vásárolta meg a Postabankot, a magyar állam ekkor még nem volt köteles figyelembe venni az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályozást. Így kerülhetett sor arra, hogy olyan kártérítési kezességet vállalt, amelyet - a Bizottság szerint - "egy prudens működésű magánbefektető nem vállalt volna."

A csatlakozás után azonban harmonizálni kellett a már fennálló állami támogatások rendszerét is, a Bizottság ezért vizsgálhatta a kezességvállalás kérdését. A csatlakozási tárgyalások során Magyarország számos, 1995 és 2003 között tett intézkedés mellett, a Postabank privatizációjáról is beszámolt a Bizottságnak.

A testület megvizsgálta az intézkedéseket, és 2004. október 20-án határozatában megállapította, melyeket fogja a magyar állam a csatlakozás után is alkalmazni. Mivel az Erste Banknál vállalt kártérítési kezesség volt az egyetlen ilyen intézkedés, a Bizottság vizsgálatot indított "az ismeretlen követelésekért járó kártérítés ('kártérítési kezesség') tekintetében, amelyet a magyar állam ajánlott fel az ajánlattevőknek a Postabank privatizációjakor".

A vizsgálat eredménye a múlt héten született meg. Az Európai Bizottság állami támogatásnak minősítette az Erste Bank javára korlátlanul vállalt kezességet és felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg az intézkedés csatlakozás után is alkalmazott részét.

Mivel a biztosítékból a banknak gazdasági előnye származott, az EU végrehajtó testülete azt is fontolóra vette, hogy visszafizetteti az Erste Bankkal az előny pénzbeni értékét. A vizsgálat azonban végül megállapította, hogy "a bizottsági szolgálatok által a csatlakozás előtt küldött levelek nem egyértelműen fogalmazták meg az esetleges kártérítési kezesség tételes felsorolásának kötelezettségét, így az Erste Banknak nem kell visszafizetnie a támogatást".