- Nem telik el úgy nap, hogy valamelyik tekintélyes külföldi napilap a válsággal kapcsolatban ne foglalkozna Magyarország helyzetével. Valóban ilyen nagy bajban vagyunk?
- Hogy Magyarország ilyen mértékben reflektorfénybe került, az jelentős részben kommunikációs hibák sorozatának a következménye. Hazánkban a döntéshozók összevissza beszélnek, ami külföldön nem szokás, főként nem ilyen helyzetben. Hiba volt olyan költségvetéssel előállni, amely nincs köszönőviszonyban a realitásokkal, s azt mondani, hogy hozzánk nem gyűrűzik be a válság. Az sem volt szerencsés, hogy a kormány nyilvánosságra hozta a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokat. Ha már erre az útra lépett, akkor ezt mindenképpen a színfalak mögött kellett volna levezényelni. Ehelyett lényegében azt üzentük a világnak, hogy bajban vagyunk. Ez pedig csak a pánikot erősítette. Általános bizalmatlanság közepette sokkal felelősebb magatartásra van szükség. Véleményem szerint a kormányfőnek nem kellett volna lemondania a katari és ománi látogatását. Jobb lett volna elmenni, s például Omántól felvenni egy kölcsönt, nem pedig a valutaalaptól.
- Említette a költségvetést, amelynek tervezetét módosította a kormány. Ezt mennyire tartja hitelesnek? Az állam működési kiadásaira például jövőre is több jut.
- A korábbinál mindenképpen közelebb áll a realitáshoz ez a tervezet. Ha azonban az állam spórolni akar, akkor azt saját magán kell kezdenie, majd az állami vállalatoknál folytatnia. A mostani helyzetben a külföldi vállalatoknak sem kellene támogatást nyújtani. Ha mindezt összeadom, akkor a forrásokból máris jelentős kiigazításra nyílik lehetőség, s más érdemi kiadásokhoz még hozzá sem nyúltunk.
- Eljön valaha az az idő, amikor Gyurcsány-kabinet nem csak a választási kampányban nevezi magát az adócsökkentés kormányának?
- Ettől a kormánytól nem várható növekedéspárti gazdaságpolitika, így marad az evickélés. A miniszterelnök és több tárcavezető világossá tette, hogy érdemben nem nyúl hozzá az adórendszerhez, nem rendezi át a szociális kiadásokat, nem csökkenti az állami bürokráciát, nem változtat a nagy elosztórendszereken. Ahhoz, hogy fordulat történjen, hiteles személyekre van szükség. Ez azonban csak az első lépés. A növekedésserkentő politika ugyanis mind a négy területen egybehangolt és nagyobb távlatú változtatásokat igényel.