Az 1998 óta kétévente megjelenő Élő bolygó jelentés, amely számadatok alapján mutatja be a bolygó ökológiai állapotát, idén új indexet vezetett be. A biológiai sokféleség változását mérő élőbolygóindex és az ökológiai lábnyom mellett a vízfelhasználást jelző vízlábnyom is elemzi, milyen keresletet támaszt az emberiség a Föld ökológiai tartalékaiból.

Összesen 1686 gerinces faj 4645 populációjának felmérése alapján az élőbolygóindex az 1970-es évekhez képest 30 százalékkal romlott, azaz az elmúlt 35 évben a gerinces fajok egyedeinek száma 30 százalékkal lett kevesebb. Drámai csökkenés tapasztalható a trópusi és az édesvízi fajoknál. Ennek legfőbb okai között az erdőirtás, a nem megfelelő földhasználat, a vízfelhasználás, valamit a klímaváltozás áll. De ide sorolható még a természet szennyezése vagy a túlhalászat is.

Az ökológiai lábnyom eredményei megmutatják, hogy a Föld országainak háromnegyede ökológiai adós, vagyis a nemzeti fogyasztás fölülmúlja az országuk biológiai kapacitásait. A bolygó biokapacitásának fele 8 állam (Egyesült Államok, Brazília, Oroszország, Kína, India, Kanada, Argentína és Ausztrália) területén oszlik el. Az ökológiai adósok a világ többi államának biológiai tartalékait használják fel.

Bolygónkra a legnagyobb terhet az Egyesült Államok és Kína rója, akik a Föld teljes biológiai kapacitásának 21 százalékát használják. Az Egyesült Államok lakói egyenként 9,4 hektárt használnak fel, míg ezzel szemben egy kínai lakos mindössze 2,1 hektárt. Azonban Kína népessége négyszerese az Államokénak, így összességében ugyanolyan jelentős a terhelésük. Ha fenntartható módon élnénk és igazságosan lennének elosztva a javak, elvileg minden egyes földlakóra 2,1 hektár jutna. Ha mindenki úgy élne, mint az Egyesült Államok lakói, akkor csak a Földnél négy és félszer nagyobb planéta tudná az igényeket kielégíteni.

A Föld lakosságának átlagos ökológiai lábnyoma jelenleg 2,7 hektár, ami azt jelenti, hogy 30 százalékkal nagyobb lábon élünk, mint amennyit a Föld kiszolgálni képes.

Magyarország az előző jelentéshez képest nyolc hellyel került hátrább, vagyis jelenleg a 40. a sorban. Ez azonban sajnos nem azt jelenti, hogy az ökológiai fogyasztása csökkent (ami még mindig 3,5 hektár/személy), csupán azt, hogy más országok fogyasztása a mienknél gyorsabban nőtt.

Az Élő bolygó jelentésben újonnan bevezetett vízlábnyom megmutatja, hogy az egyes nemzetek lakói mennyi édesvizet használnak fel, beleértve azt a mennyiséget is, hogy az életszínvonaluk biztosításához szükséges termékek előállításához hány liter víz szükségeltetik. Átlagosan egy ember 1,24 millió liter édesvizet fogyaszt évente, amivel egy olimpiai úszómedencét félig meg lehet tölteni. Miközben jelenleg körülbelül 50 ország küzd vízhiánnyal, az Egyesült Államok lakói átlagosan 2,48 millió liter vizet fogyasztanak évente. A listán szereplő 150 országból fejenként évi 619 ezer liter vízfogyasztással Jemen áll az utolsó, legtakarékosabb helyen. Magyarország a 126. helyen található évi 750 ezer literrel.

A klímaváltozás következtében egyre nagyobb gondot okozhat a víz és energia hiánya. A vízfogyasztás csökkentése mellett megoldást jelenthet a megújuló energia használatának elterjesztése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának alacsony szinten tartása és a szén-dioxid-kibocsátás 60-80 százalékos csökkentése 2050-re.

"A jelentés eredményei tisztán megmutatják, mennyire rossz úton járunk. Ha így folytatjuk tovább, a bolygó erőforrásait teljesen kimerítjük. Tudatosítanunk kell, hogy az emberiség számára rendelkezésre álló erőforrások korlátozottak. Határozottabban és minél gyorsabban kell fellépnünk ahhoz, hogy változtassunk életmódunkon." - mondja Magyar Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.