Brüsszelben már készülnek a dokumentumok a két hét múlva esedékes nagy nemzetközi csúcsértekezletre a pénzügyi ágazat jövőjéről. Ezeket a miniszterek a pénteken a belga fővárosban ugyancsak összeülő állam- és kormányfők számára véglegesítik. A kiszivárgott javaslatok között található az, hogy az egykori legfejlettebb államokat tömörítő csoport, a Nyolcak a jövőben vegye jobban figyelembe a kevésbé fejlett országok helyzetét és véleményét, különös tekintettel az úgynevezett feltörekvő országokra.

Várhatóan külön javaslatot tesz az unió azon nagybankok ellenőrzésének továbbfejlesztésére, amelyeknek kulcsszerepük van egy-egy nemzeti piacon. A tipikusan több országban dolgozó pénzintézetek számára Brüsszelben új típusú felügyelőszervek létrehozását tartják szükségesnek, amelyek külön tekintettel tudnak lenne az esetleges váratlan nemzetközi pénzügyi fejleményekre. Tartják magukat azok az uniós elképzelések, amelyek reformokat vezetnének be a hitelminősítő intézetek felügyeletében, biztonsági intézkedéseket építenének a pénzintézetek működésébe a túlzott kockázatok vállalásának megakadályozására, és kordában tartanák a bankvezetők javadalmazását.

A kiszivárgott dokumentumok szerint az EU azt igyekszik elérni a húsz fejlett és feljövőben lévő ország washingtoni csúcstalálkozóján, hogy a nemzetközi rendszer átalakítását szem előtt tartva ugyan, de már most hozzanak konkrét döntéseket, például a fentebb említettek közül.

A pénzügyminiszterek várhatóan foglalkoznak azzal a felvetéssel is, hogy változtassanak a nemzetközi pénzügyi rendszert jelenleg meghatározó két intézmény, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (IBRD) vezetésének kinevezési procedúráján. Jelenleg az a rend, hogy az IMF-et mindig európai, a Világbankot amerikai szakember irányítja. Sokak szerint azonban már ez a rendszer is idejétmúlt, reformokra szorul, egyebek között például azzal, hogy más nagy világgazdasági szereplők is szerephez juthassanak ebben a folyamatban.

A pénzügyi válság mellett az uniós - és külön euróövezeti - pénzügyminiszteri találkozó napirendjén szerepel a Magyarországnak biztosítandó középtávú kölcsönkeret is, amelyből az EU 6,5 milliárd euróját várhatóan most hagyják jóvá. Ennek fényében várhatóan áttekintik Magyarország helyzetét, bár külön ajánlások megfogalmazása nem várható. Az unió mindazonáltal már korábban jelezte, hogy az anyagi támogatás nyújtása nem feltételek nélküli, cserében további konszolidációs lépéseket vár.