A dokumentumot a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) beruházó cég készítette a verespataki iparfejlesztési övezet módosított településrendezési tervéhez. Hatásviselő félként a magyar környezetvédelmi minisztérium is bejelentkezett a környezeti vizsgálati eljárásba, mely során a tárcán kívül magánszemélyek, civil szervezetek, önkormányzatok, szakhatóságok is észrevételeket tehetnek.

2008. november harmadikától jelentkezhetnek be a magyar nyilvánosság szereplő a román hatóságoknál a januárban négy alkalommal megtartandó nyilvános vitára a verespataki településrendezési tervmódosítás környezeti jelentéséről. A tervezett beruházás településrendezési tervéhez kapcsolódó nyilvános vitán részt vehetnek a potenciálisan hatásviselő országokból azon érintett magánszemélyek, civil szervezetek és hatóságok, akik előzetesen regisztrálnak a román hatóságoknál. Ezt 2008. december 15-ig írásban lehet megtenni, a regisztrációhoz szükséges információk itt olvashatók. Az érintettek 2009. január 26-ig írásos észrevételt is tehetnek

A csaknem 200 oldalas környezeti jelentés magyar fordítása, valamint a módosított településrendezési terv magyar nyelvű összegzése a zöldtárca honlapján olvasható.

"A határozott és következetes fellépéssel a célom az, hogy mindent megtegyek a környezetszennyező és környezetpusztító bánya létesülése és várható országhatáron átnyúló környezeti hatása ellen" - hangsúlyozta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, aki a cianidos technológiák alkalmazásának Európai Uniós szintű korlátozását is szorgalmazza.

A zöldtárca - az országhatáron átnyúló környezeti hatásokra vonatkozó, ún. espoo-i eljárás mellett - tavaly az Európai Uniós környezeti vizsgálati irányelv alapján a településrendezési terv környezeti vizsgálati eljárásba is bekapcsolódott. Az irányelv alapján a terv elfogadásáról való döntésben figyelembe kell venni a jelentősen érintett országok észrevételeit, hazánknak vétójoga azonban nincs. Mint ismeretes, a romániai zöldtárca korábban felfüggesztette a verespataki bányaterv környezetvédelmi engedélyezési eljárását, amelybe hazánk az espoo-i egyezmény alapján kapcsolódott be, a jelenlegi eljárás pedig, amelybe szintén bejelentkeztünk, a településrendezési terv engedélyezésére vonatkozik.

A KVVM szakemberei már korábban, az espoo-i eljárás keretében is tettek észrevételeket a zagytározóval, a gátbiztonsággal, a baleseti kockázatok felmérésével kapcsolatban, kifogásolták a túl magas cianid szennyezéssel járó technológia tervezett alkalmazását, és nem találták alkalmasnak a szennyezés terjedésének modellezését sem.