A cseh elnök kétnapos hivatalos látogatást kezdett a szerb fővárosban, s tárgyalt Boris Tadic államfővel, valamint Mirko Cvetkovic miniszterelnökkel. Kedden Újvidékre, a Vajdaság székvárosába látogat.

Tadic elnökkel folytatott megbeszélése után Václav Klaus emlékeztetett rá, hogy Csehországnak nyolc évébe tellett, amíg tagsági igényének bejelentésétől 2004-ben eljutott az EU-felvételig. Reményét fejezte ki azonban, hogy a zárt kapun való "kellemetlen kopogtatás" Szerbia számára rövidebb ideig fog tartani.

A cseh államfő szavai megfigyelők szerint legfeljebb erkölcsi biztatást jelentettek Belgrádnak, tekintettel arra, hogy Václav Klaus folyamatosan vitában áll a prágai kormánnyal, s amit mond, az elsősorban magánvéleménynek tekinthető, semmiképp sem biztos útmutatásnak a - kormány által vezérelt - hivatalos cseh politika tekintetében. Az EU-ban meghatározó súllyal bíró Németország több tekintélyes politikusa épp hétfőn fejezte ki aggodalmát az EU cseh elnökségével kapcsolatban. Mint mondták, az uniós partnerek sokszor nem tudják, hogy kivel tárgyaljanak Prágában, ahol a kormányfő vert helyzetben van, Václav Klaus pedig állandóan nyílt vitát folytat a miniszterelnökkel.

Ez utóbbi a belgrádi látogatáson is folytatódott, ahol a cseh államfő újból kijelentette: alapvetően ellenezte és ellenzi a prágai kormány döntését, amellyel elismerte a Szerbiától elszakadt Koszovó függetlenségét. Mint a látogatása előtt szerb újságíróknak adott interjújában megfogalmazta, Koszovó függetlenségének kikiáltása Pandora szelencéjét nyitotta ki, újabb viszályok forrásává vált, s mindenkinek, aki elismeri, tisztában kell lennie cselekedete súlyos következményeivel.

A Boris Tadic szerb elnökkel megtartott találkozó után Václav Klaus ezt még azzal egészítette ki, hogy az, aki átélte Csehszlovákia szétesését, "érzékenyen, talán túlérzékenyen is reagál" egy másik állam felbomlására, s meg tudja érteni minden szerb érzéseit.

A konkrét segítséget valószínűleg nem jelentő cseh elnöki látogatás megfigyelők szerint erkölcsileg fontos Szerbiának. Az ország ugyanis egyfajta politikai karanténban van: külügyminiszternél magasabb rangú politikus évek óta nem kereste fel hivatalos állami látogatás formájában, leszámítva Traian Basescu román államfőt, aki idén volt a szerb főváros vendége.

Ami a többi közvetlen szomszédot illeti: Bulgáriával és Macedóniával alig van hivatalos kapcsolata Szerbiának, Montenegróval és Horvátországgal feszült a viszonya, Bosznia és Hercegovina pedig egy nemzetközi felügyelet alatt álló, alig működő képződmény, ahol nehéz eldönteni, hogy kivel lehet, s érdemes kapcsolatot tartani. Sólyom László magyar államfő és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke ugyan gyakran megfordul Szerbiában, de csak a Vajdaságban, s ott találkozik, ha találkozik, szerb partnerével. Az elmúlt több mint két évben Göncz Kinga külügyminiszter volt a legmagasabb rangú magyar politikus, aki Belgrádba is ellátogatott.