A GDP idén az unió egészét tekintve 1,4 százalékkal, az eurózónában pedig mindössze 1,2 százalékkal nő, ami kevesebb mint a fele a korábbi két esztendő értékeinek. 2009-ben a huszonhét tagú EU-ban 0,2 százalékos, az eurózónában pedig 0,1 százalékos növekedés várható - közölte a Bizottság őszi jelentését ismertető Joaquin Almunia. "A kilátások olyan rosszak, mint a novemberi idő Brüsszelben" - tette hozzá a gazdasági mutatókra utalva a Bizottság spanyol tagja.

Három tagország (Írország, Észtország és Lettország) már az idén gazdasági visszaesést kénytelen elkönyvelni, míg jövőre az Egyesült Királyság és Spanyolország is csatlakozni fog hozzájuk. Az EU legnagyobb gazdaságainak, azaz Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak minimális növekedéssel vagy stagnálással kell szembenézniük. Almunia szerint a mélypont 2009 közepére várható, és ezt követően indulhat meg újra a növekedés. A Bizottság 2010-re 1,1 százalékos (az eurózónában 0,9 százalékos) javulást vár.

Minden bizonnyal növekedni fog a munkanélküliség is: a 2007-es 7,5 százalékkal szemben 2009-re 8,7 százalékra nőhet az állástalanok aránya. A Bizottság előrejelzése szerint a Huszonhetek közül Spanyolországnak kell a legmagasabb munkanélküliséggel szembenéznie (2009-ben 14, 2010-ben 15,5 százalékal), melyet Szlovákia, Görögország, Lettország és Franciaország követ.

A válságból való kilábalás érdekében Almunia további beruházásokra szólította fel a tagállamokat, mivel az EU költségvetése behatárolt. A gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az infláció kedvező irányba mozdult el: az idei 3,9 százalékról jövőre 2,4 százalékra, 2010-re pedig 2,2 százalékra mérséklődik a pénzromlás üteme.

A Bizottság jelentése Magyarország esetében idén 1,7 százalékos, jövőre 0,7 százalékos, 2010-re pedig 1,8 százalékos gazdasági növekedést jósol, azonban Almunia felhívta rá a figyelmet, hogy az előrejelzésben nem tudták figyelembe venni a Magyarországnak nyújtott pénzügyi mentőcsomagot és a magyar kormány legújabb költségvetési módosításait, amely már 1 százalékos visszaeséssel számol jövőre. A Bizottság prognózisa szerint a megindult gazdasági javulást visszavetette a pénzügyi válság. A jelentés úgy véli, ennek következtében mind az exportteljesítmény, mind a háztartások kölcsöntevékenysége csökken. Az államháztartási deficit hiánya jövőre a bruttó össztermék 3,3 százalékára csökken, az inflációt 3,9 százalékra várja a brüsszeli bizottság.