"Első ízben vezethetjük vissza az Északi- és a Déli-sark felmelegedését közvetlenül az ember hatására" - mondta Nathan Gillett, a norwichi (Nagy-Britannia) East Anglia Egyetem kutatója. Kollégáival az Északi-sark 100 és a Déli-sark 20 meteorológiai állomásának 1900 és 2008 között gyűjtött adatait futtatták le különböző szimulációs programokon. Az eredmény: csupán azok a szimulációk adták ki a valós hőmérsékletváltozást, amelyek figyelembe vették az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az Északi-sarkon az elmúlt negyven évben 2 Celsius fokot emelkedett az átlaghőmérséklet. 2007-ben a Jeges-tenger jégtakarója a valaha mért legkisebb volt, idén ősszel rekordhőmérsékleteket mértek. Az Antarktisz esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet, mivel itt csak pontszerűen mértek emelkedő hőmérsékleteket, a tenger mélyén még csökkennek is az értékek. A Kormányközi Éghajlati Tanács (IPCC) ezért meg is jegyezte egy 2007-es jelentésében, hogy az ember éghajlatra gyakorolt hatása minden földrészen bizonyított, kivéve az Antarktiszt.

A kutatók úgy hiszik, új kutatásuk választ ad erre is. Azt írják, hogy bár a Déli-sarkon kevésbé észlelhető a felmelegedés, a mérések bizonyítják, hogy "a hőmérséklet azokon a területeken, amelyekről elegendő adat áll rendelkezésre, emelkedik".

Andrew Monaghan és David Bromwich amerikai éghajlatkutatók szerint ezek a helyek nem reprezentatívak, mert szinte csak a part menti területeken és az Antarktiszi-félszigeten lévő mérőállomások szolgálnak elegendő adattal - ezekből pedig nem lehet az egész Antarktisz éghajlatára következtetni. Az Antarktiszi-félszigeten például 1950 óta három fokot emelkedett az átlaghőmérséklet - és a régió ezzel az értékkel a világ éllovasai közé tartozik.