A hatoldalas szöveg, melyet az EU külügyminisztereinek november 3-án kezdődött informális találkozóján fogadtak el, csak az új amerikai elnök személyének ismeretében válik nyilvánossá. Bennfentesek elmondása alapján ugyanakkor kivehetők az európai ambíciók körvonalai.

A prioritások között szerepel a hatékonyabb együttműködés az afganisztáni biztonsági és újjáépítési erőfeszítések terén, utalva annak lehetőségére, hogy 2009-ben már demokratikus választásokra kerülhessen sor a háború sújtotta országban.

Az EU álláspontja szerint az USA-nak fokozott figyelmet kell fordítania Oroszországra, annak gazdasági fejlődésére és politikai ambícióira és Oroszország politikájában fontos szereplőként kell kezelnie az EU-t mint Oroszország közvetlen szomszédját.

Az unió többek között a közel-keleti konfliktusok megoldását is a következő adminisztrációtól várja. Ebben az EU leginkább közvetítő szerepet tölthetne be, illetve részt venne a jövőbeli rendezést biztosító szerződések betartatásában.

A levél kiemeli a multilateralizmus jelentőségét a globális problémák megoldásában, és ennek fényében javasolja az ENSZ reformját, illetve a G8 csoport bővítését további hat, jelentős gazdasági és ipari erőt képviselő állammal.

"Már régen túl vagyunk a kérdésen, hogy miért is van a Közös Európa. Az a célunk, hogy kezdeményezéseinket fontolóra vegyék, és számoljanak velük." - mondta Bernard Kouchner a Marseilles-i találkozón. A francia miniszter egyúttal kifejtette: "Új időket élünk. Úgy vélem, az egyoldalú hatalmi döntések egyre kevésbé tudnak majd adekvát válaszokat adni a világ problémáira." - utalva ezzel a Bush-adminisztráció 2003-as, egyoldalú döntésére az iraki beavatkozásról (amelynek megítélése komoly törést okozott az EU-orosz kapcsolatokban) valamint a Bush-kormány folyamatos erőfeszítéseire, hogy szorosabbra fűzze a transzatlanti kapcsolatokat.

A közös levél mögött mindazonáltal jelentős nézeteltérések húzódnak az EU és az USA között, illetve magán az EU-n belül is. Amerika például nehezményezi, hogy Németország nem küld katonákat Afganisztán harcoktól leginkább sújtott, déli részére, míg a volt szocialista EU tagállamok nyugtalanul figyelik Franciaország oroszbarát hangvételét. A múlt heti szentpétervári francia bejelentés pedig, miszerint az EU november 14-én újrakezdené a tárgyalásokat Oroszországgal, éles felháborodást váltott ki Litvániában és Lengyelországban, amelyek a grúziai orosz megszállás megszűnéséig nem hajlandók tárgyalni keleti szomszédjukkal.