Az Antarktiszi jégmagfúrásnak köszönhetően, amelyben 10 európai ország vett részt, 740 ezer évre visszamenően rekonstruálható a klíma, s ebből kiderül, hogy a földi éghajlat a múltban többször is változott. Ezek 100 ezer évente következtek be: a melegedés mindig gyorsabban zajlott, mint a lehűlés. Az utolsó ilyen változás 11500 éve következett be, azóta az éghajlat viszonylag egyenletes. Ez alatt az időszak alatt fejlődött ki civilizációnk, így nincs mit csodálkozni, hogy az emberek nagy többsége nem fogja fel a globális felmelegedés okozta problémák súlyosságát - magyarázta az akadémikus.

Míg korábban a nagyobb átalakulások évezredek alatt mentek végbe, most az emberi tevékenység hatására a változások akár ötvenszer gyorsabban is bekövetkezhetnek, s ehhez az élővilág nehezen tud alkalmazkodni. Az emberek nehezebben tűrik a meleget, mint a hideget: 2003-ban Európában a hőhullám következtében 31427 személy vesztette életét, míg a fagyhalálos esetek száma ennek "csak" harmada volt.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) előrejelzése szerint a következő évszázadban 1,5 - 4 Celsius fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet. A változások előrejelzésében megmutatkozó bizonytalanságokat magyarázva Czelnai Rudolf kifejtette, hogy az éghajlatot mindenekelőtt a légkör és a világóceán szabályozza. Elsősorban a légkör felmelegedéséről szokás beszélni, a gond azonban az, hogy e két tényező reakcióideje nagyon eltérő: az óceáné tízezerszer lassúbb.

A világóceán ugyanis elvezeti a mélybe a hőhatásokat, akkumulálja, s csupán évezredek alatt képes követni az éghajlati rendszer más elemeinek változásait. Amikor majd az emberek számára is érzékelhetővé válik ennek hatása, már késő lesz, a változások visszafordíthatatlanok lesznek.
"A bizonytalanság abban van, hogy a Föld, az óceán, légkör, s az élővilág együttese időre lebontva hogyan reagál majd a növekvő üvegházhatás hatására. Ebből következik, hogy a kor égető kérdéseire, a Földdel, vízzel, légkörrel, energiahordozókkal kapcsolatos problémákra nincs külön-külön megoldás, ezen gondok egyikét sem szabad egymástól különválasztva kezelni, összefüggéseikben kell őket vizsgálni" - hangsúlyozta Czelnai Rudolf akadémikus.