Piebalgs szerint az Európai Unió áramtermelésének valószínűleg már a 34 százaléka megújuló erőforrásokból fog származni 2020-ra, és ebben kulcsszerepe lesz a szélenergiának és a biomasszának. Fontos erőforrás lesz a napenergia is, amelynek esetében a költségek várhatóan a jelenlegi felére csökkennek 2020-ra - tette hozzá.

Az Európai Bizottság előterjesztett egy javaslatcsomagot az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére az unióban, valamint az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra történő emelésére az uniós energiaigények fedezésében 2020-ra. Spanyolországban egy átlagos napon a szélenergia biztosítja az áramszükséglet 10 százalékát, Franciaországban pedig már ár-apály erőműveket is használnak energiatermelésre - mondta a biztos, hozzátéve: A zöldenergiával kapcsolatos célkitűzések "nagyon szerény költséggel" teljesíthetők.

Az elképzelések megvalósításának nyilvánvalóan van egy közvetlen költsége, mondta Piebalgs, de ez a költség viszonylag csekély, ugyanakkor középtávon nyilvánvalóan haszon várható. Az Egyesült Királyságban a csomagterv költsége kevesebb lenne évi 1 milliárd angol fontnál 2020-ig - mutatott rá a biztos, aki szerint figyelembe véve az elöregedő erőművek és egyéb energiaipari létesítmények felváltásához szükséges beruházásokat, az összeg viszonylag szerénynek mondható.

A nemzeti kormányoknál és az Európai Parlamentben jelenleg folyik a javaslati csomagterv megvitatása, és egyes országok, köztük Olaszország és Lengyelország már kifogásolták, hogy a terv túl költséges és fékezi a növekedést a gazdasági visszaesés mostani időszakában.

"Hosszú távon nincs más választásunk, mint olyan gazdaságot kifejleszteni, ahol alacsony a szénfelhasználás - mondta Piebalgs. - Az éghajlatváltozás, az ásványi tüzelőanyagok magas ára miatti sebezhetőség és a biztonságos energiaellátás követelménye mind azt igényli, hogy ne hagyjuk eltéríteni magunkat céljaink megvalósításától a mostani piaci zűrzavar miatt."