A javaslatot a gazdasági és pénzügyminiszterek keddi (november 4.) találkozóján ismertették. Lengyel kormányzati források elmondták, hogy "ez valójában egy egyszerű eljárás". A teljes tervet az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek következő találkozóján (Ecofin Tanács) tárgyalják meg. Ekkor már vélhetően a jelenleg még tisztázatlan részletekről is döntés születik.

Donald Tusk, lengyel köztársasági elnök nyilatkozata alapján, a javaslatot a 2004-ben csatlakozott visegrádi és balti államok - így Magyarország is - támogatják. A Reuters jelentése szerint ezek az országok november 5-én tartottak ülést Varsóban, mely során az EU éghajlati tervével kapcsolatos együttműködési lehetőségek fokozásáról tárgyaltak.

A Reuters tudósítása alapján a pénzügyminisztereknek eljuttatott lengyel tervezet "egyfajta biztonsági eljárás bevezetését irányozza elő, a 2013 után nagy valószínűséggel megjelenő komoly szén-dioxid árvolatilitás biztosítékaként. Az árplafon biztosítaná a megújuló energiával foglalkozó vállalatok befektetésének folytatását, mivel így elkerülhető a szén-dioxid piac összeomlása. A maximum érték megállapítása megakadályozza, hogy a szén-dioxid ára az egekbe szökjön. Ha ez bekövetkezik, akkor az energia intenzív tagállami iparágak elveszítenék versenyképességüket

Számos új tagállam hangot adott az EU éghajlati csomagjának hatásaival kapcsolatos aggodalmának. Szerintük ez veszélyeztetné a hazai ipar versenyképességét. Ezekben az államokban ugyanis jóval nagyobb a szén energiaforrásként való felhasználásának aránya, mint az EU15-ben. Tusk elnök úgy nyilatkozott, "olyan éghajlati és energia tervet szeretnénk, ami nem 'üti ki' a gazdaságainkat."

A kormányzati tanácsadó is egyetért

Zmijewski professzor, a lengyel kormány ETS tanácsadója, november 5-én, Brüsszelben, a sajtónak elmondta, hogy Lengyelország egyetért az Unió éghajlati csomagjának üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő 3x20-as célkitűzéseivel. Azonban az Európai Bizottság által meghirdetett lépések tervezése során nem vették figyelembe a kevésbé fejlett országok gazdaságára vonatkozó romboló hatást.

Zmijewski a legnagyobb lengyel energia vállalatok csoportjának képviseletében tett nyilatkozatában felszólította az Uniót, hogy a csomaggal kapcsolatban felmerülő költségeket az egyes tagállamok pénzügyi kapacitásainak figyelembe vétele alapján osszák meg.

A tanácsadó elmondta, hogy "a kibocsátási kvóták piaca nem valódi", túl liberális és szabad utat enged a spekulációnak, ami egy 'vészhelyzeti eljárás" sürgős bevezetését teszi szükségessé.

A lengyel energiavállalatok támogatják a kormányzatuk álláspontját, mely szerint a minimum és maximum árak megállapításával ugyanaz az eredmény érhető el, mint a kvóták árusításával, azonban ebben az esetben a költségek a negyedére csökkenek.

Zmijewski elmondása alapján "a lengyel gazdaság növekvő fázisban volt mikor elfogadták az EU éghajlati és energia csomagját. A körülmények mára megváltoztak", és az ETS-t az Unió 2013 utáni, aktuális előrejelzéseihez kell igazítani. "Ha nem változtatunk rajta, akkor Lengyelország energia intenzív ipara összeomlik."

A kormányzati tanácsadó érvei között az is szerepel, hogy a lengyel számítások szerint az ETS 65 százalékkal növeli meg a lengyel ipar költségeit, ami jóval az átlagos Uniós szint fölött van." A Bizottság véleményét, amely az energia árának csupán 15 százalékos emelkedésével számol, teljesen valószínűtlennek tartja.

"Mi nem az átlagot képviseljük. Mi kékgallérosok vagyunk, ők pedig fehérgallérosok." Szerinte Lengyelország energiahatékonyságának okai nem a technikai, hanem a strukturális kérdésekben keresendő. Ezeket jóval nehezebb megváltoztatni. Azt is fontos megemlíteni, hogy Lengyelország nincs egyedül a problémájával. Más kelet-európai államok is jelentősen függnek a szénfogyasztástól.

Zmijewski számításai szerint Lengyelország sokat fog veszíteni a kibocsátási rendszeren. 2,7 milliárd eurós deficitet prognosztizál. Ekkora lesz az értékbeli különbsége a kormányzat által megkapott kvóták és az ipari szükségleteket kielégítő engedélyek megvétele közötti kibocsátás mennyiségkülönbségének. Szerinte ez az összeg az olyan országok költségvetését gyarapítja majd, mint Svédország és Franciaország, ahol a környezetre kevésbé káros úton termelnek energiát.