Emiatt az állatok sokkal érzékenyebbek a fertőzéses megbetegedésekkel szemben, és ez az egész baromfiágazatot veszélyezteti. A genetikai sokféleség megőrizhető, ha a különböző baromfitelepek állatait célzottan, valamint az ipari fajtákat a háziakkal keresztezik - véli egy nemzetközi kutatócsoport az Amerikai Tudományos Akadémia hírlevelében.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium East Lansing-i (Michigan állam) intézményének munkatársai Hans Chenggel az élükön összesen 2580 szárnyas örökítőanyagát vizsgálták meg, ebből 1440 származott nagyüzemi telepekről.

A genetikai elszegényedés egyik fő oka, hogy az 1950-es években elterjedő nagyüzemi állattartás csak nagyon kevés, egy -egy kiemelkedő tulajdonság alapján kiválasztott fajtát használt. Szinte az összes mai húshasznú csirke csupán három fajra vezethető vissza, a tojótyúkok pedig egyetlenegyre. Mivel a tenyésztés folyamán mindig a fogyasztói céloknak leginkább megfelelő egyedeket választották ki, és mert a telepek egymás közt nem keresztezték állataikat, a genetikai állomány beszűkült, és ez a folyamat ma is tart.

Cheng és kollégái azt javasolják, hogy a nagy telepek állataikat hagyományos fajtákkal keresztezzék. Ezek ugyanis még rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyeket az nagyüzemi fajtársaik az évtizedek alatt elvesztettek. A kutatók adatai szerint a baromfitelepek világszerte évente negyvenmilliárd csirkét állítanak elő. Ezek több mint hatvanmillió tonna húst és több mint ötvenötmillió tonna tojást termelnek.