A döntés megfelelt az elemzői várakozások többségének, és a bizonytalan, romló gazdasági helyzetnek. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján nem zárta ki további mérséklés lehetőségét sem.

Az infláció várható alakulásáról szólva Trichet elmondta, hogy a nyersanyagok árának az utóbbi időben tapasztalt csökkenése, a kereslet gyengülése miatt az uniós harmonizált éves infláció a következő hónapokban tovább fog csökkenni, s az árstabilitáshoz szükséges mértékre fog beállni 2009 folyamán.

Az EKB kamatcsökkentését indokolta a kibontakozó kamatverseny is: az EKB is részt vett a mértékadó központi bankok október 8-i, egyeztetett, egyformán fél százalékpontos kamatcsökkentésében, de azóta az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) további fél százalékponttal 1,00 százalékra csökkentette alapkamatát, ismét beállítva a 2003. június és 2004. június között érvényben volt, rekord alacsony szintet.

A kamatvágásra reagálva elemzők megjegyezték: a pénzpiac ennél határozottabb csökkentést várt a Központi Banktól. Ezzel a Tanács soros elnökségét adó Franciaország pénzügyminisztere, Christiane Lagarde is egyetért, aki szintén "elégtelennek" nevezte a mostani lépést.