A bizalom gyalogosan érkezik, és lóháton vágtat el

Létrehozva: 2008. november 7., 19:15 | Utoljára frissítve: 2008. november 8., 17:36	nyomtat	küld

- Az országgyűlés hamarosan szavaz a jövő évi költségvetésről. Ön szerint keresztülcsúszik a Parlamenten?

- A szocialisták addig munkálkodtak és mesterkedtek, hogy valószínűleg átcsúszik. Ez egy rossz, az európai válságkezelési megoldásokkal ellentétes irányba haladó költségvetés, amely még megszorítást, nehézséget és bajt fog okozni az embereknek.

- Mi lesz az Önök válasza erre?

- A KDNP és mi nem fogjuk megszavazni a törvényjavaslatot, és ahogy becsületes egy párthoz illik, beadjuk a módosító indítványainkat. Ezek három irányba mutatnak: egyrészt a következő év legfontosabb feladata, hogy minél több munkahelyet védjünk meg másrészt a bürokráciát a lehető legkisebb mértékűre kell visszaszorítani, a korrupciós pénzek elszivárgását, a közpénzek elzuschlagosítását pedig meg kell akadályozni.

- Demján Sándor szerint Magyarország reformok nélkül nem fog kilábalni a válságból. Márpedig enélkül Magyarország 15 évig Európa legszegényebb országa lesz. A kilábaláshoz közmegegyezésen alapuló programra van szükség. Ön lát erre lehetőséget?

- Demján Sándor már ez év áprilisában jelezte, hogy nagy gazdasági válság készülődik, ideje komolyan venni. Magam is többször figyelmeztettem arra, hogy a többszöri élelmiszer- és energiáremelés nem a vége valaminek, hanem olyan új korszak kezdődik, amelyik komoly kihívásokat tartogat Magyarország számára. A mai válság legfőbb oka, hogy ezeket a felszólításokat nem vette komolyan a kormány, hanem az ország felkészítése helyett ostoba kampányba kezdett. Így a kormány csak tehertétel az ország számára. Több kell ide, mint reformok: nagy változásra van szükség. Ehhez azonban közmegegyezés kell az emberek között. Ez pedig választás nélkül nem megy. Demokráciában a közmegegyezést úgy hívják, hogy választásokon fölhatalmazást kapott, közbizalmat élvező kormány. Ha lesz ilyen, akkor lesz változás, ha nem, akkor nem változik semmi. Ha azonban a jelenlegi módon mennek a dolgok, akkor az előrejelzés, miszerint Európa legszegényebb országa leszünk, beteljesülhet.

- Németországban, Írországban, Finnországban nagykoalíciós kormányzással másztak ki a gödörből. Elképzelhetőnek tartja, hogy 2010-ben Magyarországon is ilyen kormány alakuljon?

- Minden nagykoalíciós kormányzásnak az előfeltétele egy program, amiben mindenki egyetért. Magyarországon azért nincs nagykoalíció, mert két különböző politika létezik egymás mellett. Az egyik a szocialistáké, amelynek a jelzőoszlopai a hitelfelvétel, az államadósság, a megszorítás, a bürokrácia és a korrupció. Ezen az alapon mi nem akarunk együttműködni senkivel. Ezzel szemben a mi politikánk: kevesebb bürokrácia, visszaszorított korrupció, munkahelyek megvédése, adócsökkentés, a magyar kis-és közepes vállalkozások támogatása. Ez két teljesen különböző út, és az országnak kell eldöntenie, hogy melyik úton akar járni. Amit az elmúlt hat évben elkövetett a kormány az országgal szemben, az nem egyszerűen hiba, hanem bűn. Én pedig nem akarok bűntársa lenni a mostani szocialista kormánynak. A Fidesz azzal tud a legtöbbet segíteni az országnak, ha életben tartja a reményt, hogy létezik másik út.

- Az egyik országos napilapban egy volt SZDSZ-es közgazdász Szégyen címmel, összegyűjtötte, ki mindenki felelős az ország jelenlegi gazdasági helyzetéért. Önt és pártját is közéjük sorolta. Elfogadja a megállapítást, felelősnek érzi magát?

- A rólunk szóló sorokat nem a közgazdász énje vezette az írónak, hanem az SZDSZ-es énje. Ez egy szokásos, komolyan nem vehető politikai halandzsa. 2002-ben mindenki egyetértett abban, hogy a magyar gazdaság jó állapotban van, sőt, egyetértés volt még abban is, hogy 2007-ben a szlovénokkal együtt vezetjük majd be az eurót. Most ez már fényévekre van tőlünk. Azóta mi ellenzékben vagyunk. A mostani bajokat az ország eladósítása, az államadósság drámai mértékű növekedése okozta, ez temette maga alá a magyar gazdaságot. Nem a világválság gázolt el bennünket, hanem a rossz gazdaságpolitikai ütötte el az országot. 1998-ban, amikor átvettük a kormányzást, a magyarországi össztermékhez képest 58 százalék volt az államadósság. Kormányzati ciklusunk végén letornáztuk 53 százalékra. 2000 körül mi mondtuk fel az IMF-el kötött szerződést azzal, hogy az utolsó fillérig, visszafizettük a
hátralévő kölcsönt. Kijöttünk a hitel meglehetősen nehéz feltételei közül, levettük az ország válláról ezt a terhet, a mostani kormány pedig hat év elmúltával ugyanoda vitte vissza Magyarországot. Ezt tartom én szégyennek.

- Ezért fogalmazott úgy, hogy a Nemzetközi Valutaalap hitelével Magyarország még ,,nincs kinn a vízből"?

- Ezt a hitelt a nemzetközi tőke adta össze. Mindenki tudja: sem a bankok, sem az IMF nem jótékonysági intézmény. Ha tettek valaha valamit, ami nekünk jó volt, azt mindig a saját érdekükben tették. Ez a mostani IMF hitel pontosan annyi és olyan ütemezésű, hogy a hitelezők komoly kamatfelárral biztosan visszakapják pénzüket. Ezzel tehát nem vagyunk kinn a vízből, csupán annyit tettek, hogy nem engedték összeomlani a magyar gazdaságot. Ám ezzel a gazdaság még nem indul fejlődésnek. Pillanatnyilag legalább 250 ezer munkahely van veszélyben Magyarországon. S ha a kis- és közepes vállalkozások nem kapnak most segítséget, akkor el kell bocsátaniuk az embereiket, ez pedig drámai módon növeli meg a munkanélküliséget.

- Kaposvár az elmúlt napokban öt pontból álló cselekvési programot fogalmazott meg, amivel a helyi kis- és közepes vállalkozásokat igyekszik helyzetbe hozni. Ön ma találkozik a város néhány meghatározó vállalkozójával. Ez azt jelenti, hogy megítélése szerint ezek a cégek kulcsszerepet játszhatnak a válságkezelésben?

- Magyarországon ezek a vállalkozások adják a legtöbb munkahelyet. Ugyanakkor a legkevesebb kedvezményt, a legkevesebb segítséget is ők kapják. A feladat tehát, hogy előre kell hozni a beruházásokat, mint ahogyan Kaposvár is nagyon jól teszi, amikor a 2010-2011-re tervezett beruházásait már az idén beindítja. Ezen kívül adókedvezményt kell adni a vállalkozásoknak, és foglalkoztatási alapot is létre kell hozni, amelyből azok részesedhetnek, akik munkahelyeket teremtenek.

- Önök folyamatosan adócsökkentést javasolnak arra hivatkozva, hogy meglódul tőle a gazdaság. Ez azonban csupán feltételezés. Mi történik, ha "nem jön be" a várható gazdasági fellendülés?

- Már csökkentettem adót, amikor miniszterelnök voltam, méghozzá radikálisan. A járulékcsökkentéssel több mint százezer munkahelyet hoztunk létre két év alatt. Van tehát tapasztalatom arról, hogyan kell úgy adót csökkenteni, hogy az lendületet adjon a gazdaságnak. Minden európai ország ezt csinálja, pénz pumpál a gazdaságba. Sokan úgy gondolják, hogy a válságot majd a kormány egyedül oldja meg. Ez azonban nem így van. Egy válságból való kilábalás nem lehet kizárólag a kormány érdeme. A válságból az országot a tettrekész és vállalkozó szellemű emberek tudják kihúzni. Nem a kormány fújja a passzát szelet, hanem a értéket teremtő emberek. A kormánynak meg az a dolga, hogy az ország vitorláját ebbe az irányba fordítsa.

- Ezért tartja Magyarországot a világ egyik legrosszabbul kormányzott országának?

- Magyarországon a kormány egyszerűen nem érti meg: az a dolga, hogy fölszabadítsa az energiákat.

- Ki kormányozna ma jól Magyarországon?

- Aki az emberek bizalmát élvezi. Válság idején a legértékesebb valuta a bizalom. Hogy egy dakota bölcsességet idézzek: a bizalom gyalogosan érkezik, és lóháton vágtat el. Összefogást kell létrehozni Magyarországon, de ezt nem propagandával, hanem a közbizalom megteremtésével lehet elérni.

- Az utóbbi hetekben nem hallottunk Öntől a kormányváltás szükségességéről. Talán a készenléti hitelektől változott meg a véleménye?

- Az országnak kormányváltásra van szüksége. Változás nélkül ugyanis ugyanaz a rossz politika fog folytatódni ami ide juttatta az országot.