Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnökének meghívására, a november 6-ai "Koppenhágába vezető út" névre keresztelt találkozón a Club of Madrid, a Globe Europe, a Respect Table képviselői és további döntéshozók, szakértők is részt vettek. A jelenlévők az éghajlatváltozás elleni küzdelem okozta terhek igazságosabb elosztására szólítottak föl. Poznanban a tervek szerint egy új nemzetközi megállapodást is kötnek, amivel teljesíthetőek a Kiotói Egyezményben tett vállalások.

Az "éghajlatváltozási igazságosságot" technológia transzferrel és felzárkóztatási alapokkal kívánják elérni

Mary Robinson, Írország korábbi elnöke, a Global Humanitarian Forum tagja a következőképpen érvelt a Kofi Annan-nal, korábbi ENSZ-főtitkárral folytatott tárgyalása során:"Most, hogy már tudományos bizonyítékaink vannak az éghajlatváltozásra, az igazságosság dimenziójával is foglalkozhatunk. A környezetbarát energiatermelési technológiákat nem csak az iparosodott országokban kellene hasznosítani, hanem a kevésbé fejlett országokban is."

A parlamenti képviselők és aktivisták szerint a technológia transzferrel és a hatékonyabb felzárkózási alapokkal megvalósítható az "éghajlatváltozási igazságosság" megteremtéséhez szükséges hálózat.

Kevés az idő: Határozott lépések szükségesek Európában

A konferencián a szakértők elmondták, hogy a pénzügyi válság ellenére az Uniónak tartania kell magát a tervezett célkitűzésekhez. Néhány friss kutatási adat szerint körülbelül 2850 nap, tehát 97 hónap múlva elérjük a kritikus éghajlatváltozási pontot. Ekkor a hőmérsékletnövekedés túllépi az EU által meghúzott két Celsius fokos határt.

Wallström hangsúlyozta: "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a válság hatására a korábban már jól bevált eljárásokhoz térjünk vissza. Határozott lépések és keménykezű, elhivatott vezetés szükséges. Remélem, hogy az Unió folytatja a demonstratív elkötelezettségét a vállalások teljesítésének érdekében."

Az ENSZ keretei között megrendezésre kerülő decemberi tárgyalásokon, az EU vezetői valószínűleg elfogadnak egy hosszú-távú éghajlati csomagot. Ez számos javaslatot fog tartalmazni az Unió szén-dioxid és üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan. A cél, hogy 2020-ig elérjék a 20 százalékos csökkentést. Ezzel párhuzamosan a megújuló erőforrásokból előállított energia arányát 20 százalékra kívánják emelni. Nehézségek már most is adódnak. Néhány hete Olaszország és számos kelet-európai tagállam kételyeinek adott hangot a kezdeményezéssel kapcsolatban. Szerintük a tervezet elfogadásával csökken a gazdasági versenyképességük.

Claudia Kemfert közgazdász, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének energiaügyi és éghajlatváltozási tanácsadója szerint az éghajlat védelmében tett beruházások erősíteni fogják a gazdaságot. "Kifutunk az időből. Nem tehetünk túl sok engedményt." Kemfert javaslatot tett egy olyan eljárás létrehozására, ami a nagy nehézségekkel küzdő szektorokat támogatná.

A tanácsadó szerint a jelenlegi bizonytalan helyzetben a beruházók számára a pénzügyi biztonság a legfontosabb. A feltörekvő megújuló energiapiac ebből a szempontból nagyon vonzó. Többször kihangsúlyozta, hogy nem szükséges lazítani az Uniós vállalásokon.

Obama és az éghajlatváltozás

A szakértők szerint az Egyesült Államok nélkül nem jöhet létre globális megegyezés az égahjlatváltozási csomaggal kapcsolatban. Amerika azonban nem írta alá a Kiotói Egyezményt.

Ma az USA a leggazdagabb ország a világon. Az egy főre eső GDP körülbelül hússzor nagyobb, mint Afrika legszegényebb régiójában. Nagy reményeket fűznek Barack Obamához. Ezek szerint az új elnök a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság pályájára állítja majd az Egyesült Államokat.

Gro Harlem Brundtland, Norvégia korábbi köztársasági elnöke, az ENSZ éghajlatváltozási követe hangsúlyozta, hogy Obama két harctérről beszélt. Az egyik a veszélyeztetett bolygó, a másik a pénzügyi szektor. Szerinte az Egyesült Államokban új korszak kezdődött, amelyben figyelembe veszik az éghajlatváltozást.

Eljött az ideje EU és USA energiahatékonysági együttműködésének

Szakértők szerint az országoknak nem kellene az éghajlatváltozási megállapodásra várni. Az energiahatékonyság terén azonnali eredményeket érhet el Obama, mivel az Egyesült Államok energiahatékonysága csupán a fele Japánénak. Kína ezen a téren eléggé elmaradott. Itt a Japán szint kilencede mérhető.

A McKinsey Global Institute adatai szerint a globális kibocsátás növekedéscsökkentésének fele profitként jelenhet meg. A megállapítást az USA évi 170 milliárd dolláros beruházási szintjére alapozzák. Így 2020-ig 900 milliárd dollár térülhet meg, 17 százalékos visszatérítéssel számolva.

Ahhoz, hogy a McKinsey előrejelzései megvalósuljanak, az Egyesült Államok kibocsátását a jelenlegi szinten kell tartani, és Kínában 2020-ig 20 százalékos csökkentést kell elérni. Andreas Egelrund az AB Fortum Värem képviselőjének elmondása alapján az energiahatékonyság a megtakarításról szól. Az Ab Fortum Värem volt az egyik elő svéd energiavállalat, amelyik a szenet megújuló bioüzemanyaggal helyettesítette.

A "Koppenhágába vezető út" konferencia részvevői által megfogalmazott követelések listáját napirendre tűzik Poznanban. Ezzel kívánják biztosítani, hogy észrevételeiket figyelembe veszik a 2020-2050 közötti időszakara érvényes Koppenhágai Jegyzőkönyv elfogadásakor.