Elég Barack Obama óriási sikerhez vezető választói regisztrációs stratégiáját megnéznünk ahhoz, hogy lássuk, mennyire fontos valamilyen szintű regisztráció támogatása." - mondta Brüsszelben (november 5.) egy lobbizási etikáról szóló konferencián Lyn Trytsman-Gray, az Európai Ügyek Szakértőinek Társadalma (SEAP) elnöke.

"Obama példáját követve, a Bizottságnak végre komoly kampányba kellene kezdenie, hogy támogassa a lobbisták ügyét és rávegye őket a regisztrációra." - tette hozzá Trytsman-Gray.

A Bizottság azonban ragaszkodik ahhoz, hogy egyelőre túlságosan korai a regisztrálók sikerét megállapítani. Ehelyett érdemesebb lenne jövő nyárig várni, és az egy éves kísérleti verzió befejeződése után dönteni a kötelező regisztrációról.

Az európai civil társadalom és a fogyasztói csoportok a múlt héten egy új, kötelező regisztrációs modellre tettek javaslatot, mely a Bizottság "gyengének és tisztázatlannak" tartott verziójának helyébe lépne.

A mai napig 513 szervezet regisztrált az online nyilvántartásban, habár a vélemények eltérnek a Brüsszelben aktív lobbi csoportok számáról. Siim Kallas adminisztrációért, ellenőrzésért és a csalás elleni küzdelemért felelős észt biztos nemrég 15 ezerre becsülte a lobbista tevékenységet folytatók számát.

Kristian Schmidt, az észt biztos kabinetfőnöke a regisztrációban a csak kevés számú lobbi csoport miatt megfogalmazott kételyekre azonban azt mondta, nem szerencsés a 15 ezerre becsült egyéni lobbistákkal összesített számot összehasonlítani a körülbelül 500 darab jelenleg regisztrált szervezettel.

Schmidt szerint ez mindenképp nagyon jó kezdetnek számít, ugyanakkor azt is bevallotta, a Bizottságra még sok munka vár a jövőben. "A pohár félig üres maradt", mondta, és hozzátette, mivel a jogi és tanácsadói cégek a közügyekkel foglalkozó cégekkel versenyeznek, többet kell tenniük előbbiek regisztrációjának eléréséhez. "Kallas biztos valószínűleg célzottabb erőfeszítéseket tesz."

Kallas kabinetfőnöke elutasította azokat a kifogásokat, melyek szerint a bizalmassági ügyek megvédenék a jogi cégeket a regisztrációtól. Azt is elmondta, az ügyfél bizalmasságára vonatkozó alapelv tiszteletben tartása a regisztráció során "teljesen megvalósítható".

Útban a közös regisztráció felé?

Eközben Ingo Friedrich (EPP-ED) német képviselő, a lobbistákról szóló tervezet jelentéstevője szerint nem valószínű, hogy a Parlament, a Bizottság és a Tanács megállapodásra jutna a lobbi-adatbázis ügyében. Ahogy az EP által elfogadott áprilisi jelentésében is mondta, a követelményekre vonatkozó "alapvető különbségeknek" köszönhetően nehéz lesz közös álláspont kialakítása.

"Nem vagyok meggyőződve arról, hogy lesz közös adatbázisunk, mivel a Parlament és a Bizottság ötletei és céljai túlságosan különbözőek. Nem hinném azonban, hogy a Tanácsot érdekelné a közös regisztráció ügye." - mondta.

Friedrich egy kettős adatbázis rendszert javasolt, ahol a különböző változatok egy-egy "legrosszabb eset forgatókönyvét képeznék le, amíg nem sikerül egy közös rendszerről megállapodni".

A Bizottság ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a többi intézménnyel együtt továbbra is "aktív támogatója" maradjon a közös adatbázis ügyének, mely az egyelőre vitatott kötelezővé tétel esetében is igaz. "[A közös adatbázis] bevezetése teljesen racionális, mivel az állampolgárok nem tudnak különbséget tenni az EU intézményei között." - mondta Gerard Legris, a transzparenciáért és az érintettekkel és külső szervezetekkel való kapcsolatokért felelős bizottsági főigazgatóság vezetője. "Mihelyt a Parlament kész leülni a közös adatbázis ügyében, ott leszünk. Arra várunk, hogy a Parlament a gyakorlati folyamatot elindítsa."

Legris ugyanakkor elismerte, a Tanács - mely gyakran a nemzetek szakértőit jelenti - közös döntésbe való bevonása nehéz feladat lenne.

"A Tanácsban lévő kormányok és a kormánykoalíciók képviselői nyílt lobbisták, akik a politikai döntéseket próbálják befolyásolni. Ugyanúgy, ahogy a soros elnökséget is." - mondta. "De nem akartuk, hogy az adatbázis csak egy adminisztratív irányelv legyen."

Legris a Bizottság javaslatával kapcsolatban úgy fogalmazott, az intézmény a jelenlegi regisztráció alapján jövő nyárig megállapíthatja, ki vesz részt a szolgáltatásban és eldöntheti, szükséges-e kötelező eljárás bevezetése.

Néhányan azonban szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a Parlament, a Bizottság és a Tanács valaha is döntést hoz a közös és kötelező regisztráció ügyében. "Ne várjuk,hogy a három intézmény egy ilyen érzékeny választási időszakban egy ilyen ügy miatt" - mondta Tom Spencer, a Brunel Egyetem professzora.