A külügyminiszterek a védelmi miniszterekkel kiegészülve tartanak "óriás GAERC" (általános ügyek és külkapcsolatok tanácsa) ülést. Az EU politikai aktorai azt remélik, hogy a találkozón egyhangú döntés születik arról, hogy a kaukázusi konfliktusban tapasztalt agresszív orosz fellépés ellenére is folytassák-e az EU27-ek a tárgyalásokat Oroszországgal.

A döntés sürgős, hiszen a két terület kapcsolatait újraalapozni hivatott tárgyalásokra, a hivatalos menetrend szerint november 14-én kellene, hogy sor kerüljön. Ezt az időpontot még a dél-oszét területeken kitört háború előtt rögzítették a felek.

Bár a tagállamok eleinte igen eltérő állásponton voltak, mostanra egyedül Litvánia utasítja el kategorikusan a tárgyalások fonalának újrafelvételét. Az eddigi folyamat befagyasztásáról a háború rendezési lehetőségeit tárgyaló, szeptember 1-ji rendkívüli uniós csúcstalálkozón döntöttek a tagországok. A közösen kiadott nyilatkozatban "elfogadhatatlannak" ítélték, hogy Oroszország katonai erőkkel hatolt be Grúzia területére.

Közben Oroszország beleegyezett, hogy tárgyalóasztalhoz ül Grúzia képviselőivel Genfben, miután aláírta a Sarkozy közbenjárásával kialakított tűzszüneti egyezményt és beleegyezett, hogy EU megfigyelőket telepítsenek a szakadár területek, Abházia és Dél-Oszétia határvidékeihez.

A francia elnökség és a Bizottság egyaránt üdvözölte ezeket a fejleményeket, ellenben Litvániával, aki kiállt azon véleménye mellett, hogy Moszkva megsérti a tűzszüneti egyezményt azzal, hogy több csapatot állomásoztat és vezényel folyamatosan a dél-oszét és abház területekre, mint amennyi az augusztusi háborút megelőzően itt tartózkodott.

A november 7-i rendkívüli uniós csúcstalálkozón Sarkozy arra szólította fel az EU vezetőit, becsüljék meg Oroszországgal kialakított kapcsolatokat, és leszögezte, véleménye szerint az orosz medve teljesítette a legfőbb konfliktus-utáni kötelezettségét. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy egy közös uniós álláspont sokkal hatékonyabb, mint a tagállamok kisebb csoportjainak elkülönült véleményei.

Gyakorlatilag nincs szükség egyhangú döntésre ahhoz, hogy az EU és Oroszország újra tárgyalóasztalhoz üljenek. Sarkozy nemrég úgy nyilatkozott, hogy a szeptember 1-ji döntés nem arról szólt, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat, hanem, hogy elhalasszák azokat. Ha az EU vezetői úgy döntöttek volna, hogy felfüggesztik, akkor lenne szükség egyhangú döntésre a folytatáshoz. Sarkozy szerint azonban a "halasztás" ténye miatt minden további nélkül folytatódhatnak az egyeztetések.

És valóban, jogi szempontból a francia elnök állítása helytálló. A rendkívüli csúcson kiadott közös állásfoglalás ugyanis a következőképpen fogalmaz: "Az Európai Tanács felhatalmazza az Elnökét, hogy amennyiben a hat pontos megállapodás teljesül, folytassa a tárgyalásokat [Oroszországgal]. [...] Amíg a csapatok vissza nem vonulnak az augusztus 7-i helyzeteikbe, a Partnerségi Megállapodásról szóló tárgyalásokat elhalasztjuk".

Az állásfoglalásban az EU állam- és kormányfői arra kérik a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az EU és Oroszország között fennálló mindenféle kapcsolatot a november 14-i csúcstalálkozóig. Ennek a felülvizsgálatnak az eredményét november 5-én hozták nyilvánosságra. A jelentés szerint a kapcsolatokat egy teljesen új szerződéssel, teljesen új alapokra kell helyezni. "Ez egyrészt lehetővé tenné, hogy az EU saját érdekei mentén folytassa a tárgyalásokat, másrészt, mivel ez a legmegfelelőbb módja annak, hogy egységes álláspont alapján kötelezettségeket vállaljunk Oroszországgal szemben," írja a jelentés.

Bár az egyhangúság tehát nem követelmény, az EU miniszterei minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy kompromisszumot alakítsanak ki, különben Litvánia más ügyekben megmakacsolhatja magát. A kompromisszum áraként egy közös nyilatkozat lenne elképzelhető, melyben a tagállamok elutasítják Abházia és Dél-Oszétia elszakadását.

Litvánia várhatóan keményen fog álláspontjához ragaszkodni, különösen azon híreknek fényében, melyek szerint a grúz hadsereg augusztus 7-én válogatás nélkül támadta tüzérséggel és rakétatűzzel a dél-oszét fővárost, Tsinvalit. Diplomaták elmondása szerint a támadásban több civil is életét vesztette.