Noha mindenki tisztában van az elhízás veszélyeivel, egyre drasztikusabb méreteket ölt a túlsúllyal küzdők aránya hazánkban − ezt bizonyítja az 1000 fő bevonásával készült felmérés is, amely a felnőtt (18 év feletti) magyar lakosság körében zajlott márciusban és szeptemberben.

Az elhízás mértékének objektív, nemzetközileg elfogadott mutatójául a BMI (testtömeg-index) szolgál, amely a kilogrammban kifejezett tömeg és a méterben megadott testmagasság (négyzetének) hányadosa. Ez az arányszám a megkérdezetteknek mindössze 40 százalékánál felelt meg a normál határértéknek, illetve alatta maradt (alultápláltság) 7 százalék esetében. Nagyobb részük (53 százalék) sajnos túlsúllyal küzd: 37 százalékos a kisebb-nagyobb mértékű súlyfelesleggel bírók aránya (BMI eredményük 25,1 és 30 közötti), míg 16 százalékuk jelentősen elhízott.

A lakosság egészére vonatkoztatva elmondható: átlagosan 26 százalékos testtömeg-index jellemzi hazánkat, vagyis a normál intervallum feletti túlsúlyos kategória.

Az erősebbik nem elhízásban is erősebb

A nem szerinti eloszlást tekintve a férfiak között valamivel több a súlyproblémákkal küzdő (59 százalék), mint a nőknél, utóbbiaknak mintegy 47 százaléka nem felel meg a sztenderd BMI értéknek.

Nem meglepő, a kor is meghatározó az indexszám alakulásánál. A demográfiai adatok viszonylatában jól látszik, hogy az életkor emelkedésével párhuzamosan nő a túlsúlyosok aránya. Gyakorlatilag a 45 év feletti korosztályba tartozóknak mintegy 65-70 százaléka elhízott.

Krónikus betegek körében is jelentősen több a plusz kilókkal küzdők száma. Ezek közül is a magas vérnyomásban és egyéb kardiológiai problémákban szenvedők körében a legmagasabb a normál érték felettiek aránya, s ezek a betegek jellemzően idősek. Hozzá kell tenni, hasonlóan nagy az érintettség a mozgásszervi megbetegedéssel vagy cukorbetegséggel küzdők esetében is.

Egészségtudatosság terén még van mit tanulnunk

A kutatás kitért a testtömeg-index és az egészséges táplálkozás kapcsolatának vizsgálatára is. A tapasztalatok szerint a túlsúlyos emberek 5 százaléka egyáltalán nem figyel a táplálkozására, továbbá egy harmaduk nem étkezik túl egészségesen. A súlyfelesleggel rendelkezőknek majdnem fele (48 százalék) úgy ítéli meg, hogy inkább egészségesen táplálkozik, és csupán 16 százalékuk fordít maximális figyelmet az előírásszerű étkezésre.

Ám a helytelen étrend csak az egyik ok. A mozgásszegény életmód, a rizikófaktorok ismeretének és az egészségtudatosságnak a hiánya, a túlfogyasztás társadalmi nyomása legalább ennyire felelőssé tehető az elhízás kialakulásáért.

Jóllehet főként tőlünk függ, milyen életmódot folytatunk, a számok tükrében úgy tűnik, mégsem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy elkerüljük az elhízást, s ezzel együtt csökkentsük a vezető halálokok egyikének, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.