A XI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában Németh Zsolt a magyar kül- és szomszédságpolitika egy évét elemezve kifejtette: vízválasztónak tekinthető a státustörvény módosítása, mert a mostani kormány ennek kapcsán hosszú halogatás és leplezés után "kimutatta a foga fehérjét". Hozzátette: a "posztstátustövény korszakban" a nemzetpolitika meghatározó pontokon szöges ellentétben áll az előző kormány irányvonalával. Hangsúlyozta: diplomáciai téren a korábbi kormány kezdeményező külpolitikáját alkalmazkodó, az elvárásoknak feltétel nélkül megfelelni akaró külpolitika váltotta fel.
"Célt és irányt tévesztett ma a magyar térségpolitika, az alkalmazkodási kényszer lett az egyetlen iránytűje, s eltévedt a státustörvénnyel kapcsolatos alkalmazkodások erdejében" - tette hozzá a Fidesz politikusa.
Németh Zsoltelmondta: a magyar diplomácia visszavonul, a szomszédos országok pedig offenzívába lendülnek. Ettől romlik a térség stabilitása és nemzetközi megítélése, ami a befektetők bizalmának megrendülése következtében előidézi a gazdasági helyzet romlását. Magyarországnak minden demokratikus eszközzel ott kell állnia a határon túli magyarok mögött. "Ha feladjuk a határon túli magyarsággal kapcsolatos elveinket, az a feszültség növekedéséhez vezet. A XX. század története bizonyítja, hogy az a magyar külpolitika, amelyik a határon túli magyarok ügyét alku tárgyává teszi, nem stabilizálja a kétoldalú kapcsolatokat, hanem biztatást ad a szomszédos országok nacionalista köreinek arra, hogy fokozható a nyomás a határon túli magyarokra" - fogalmazott.
A politikus megoldást sürgetett arra, hogy biztosítva legyen a kárpátaljai magyarok zavartalan kapcsolattartása az anyaországgal a vízumkényszer bevezetése után. Úgy vélte, máris komoly elégedetlenség van a kárpátaljai magyarok körében a kishatárforgalom heteken belüli megszüntetése miatt.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökhelyettese előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi kormányváltás óta teljes érdektelenségbe fulladtak a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok. Szerinte ezt jelzi, hogy Magyarországnak az elmúlt nyolc hónapban nem volt kijevi nagykövete, több mint egy éve nem ülésezett a kisebbségi ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottság. "Sem a Horn-, sem az Orbán-kormány idejében nem volt példa arra, hogy a magyar kormányzat ne egyeztetett volna a kárpátaljai magyar szervezetekkel a kisebbséget érintő fontos kérdésekben, ám ez most megtörtént vízumügyben" - tette hozzá.
A KMKSZ-alelnök szerint komoly nehézségekre lehet számítani, hiszen alig három hónappal a vízumkényszer bevezetése előtt Ungváron még ki sem épült a magyar vízumkiadási rendszer, márpedig november 1-je körül 100 ezer igénylő rohama várható.

MTI - fidesz.hu