Az EU tagállamainak külügyminiszterei hétfőn és ma, a védelmi miniszterekkel kiegészülve tartanak "óriás GAERC" (általános ügyek és külkapcsolatok tanácsa) ülést Brüsszelben. A napirend szerint tegnap kellett dönteniük az EU és Oroszország között júniusban megkezdett, majd a kaukázusi konfliktusban tett orosz lépések miatt elhalasztott partnerségi tárgyalások folytatásáról.

Bár korábban több tagállam is ellenezte a további egyeztetéseket, tegnapra már csak Litvánia maradt ellenzékben. A miniszterek végül úgy határoztak, hogy figyelmen kívül hagyják a litván kifogásokat, és december 14-én tárgyalóasztalhoz ülnek Moszkvával.

Litvánia mellőzése azért vált lehetségessé, mert a szeptember 1-jei rendkívüli csúcstalálkozón a tagállamok csak "elhalasztották" és nem "felfüggesztették" a tárgyalásokat, így - amint arra a soros elnökséget vivő Franciaország elnöke, Nicolas Sarkozy rámutatott - ebben az esetben nem szükséges a tagállamok egyhangú döntése a tárgyalások folytatásához.

A jogi lehetőség ellenére, a döntés politikai jelentősége miatt a Tanács és a Bizottság is nagy erőfeszítéseket tett, hogy egyhangú döntés szülessen. Több tagállam - köztük Lengyelország is - csak a vezető intézmények közbenjárása után ismerte el, hogy az oroszokkal való tárgyalás folytatása szolgálja legjobban az EU érdekeit.

Litvánia mellőzése miatt ugyanakkor még azok a tagállamok is keserű szájízzel távoztak a szavazásról, akik egyébként támogatták az EU-orosz tárgyalások folytatását. A szlovák külügyminiszter, Jan Kubis az EurActiv-nak úgy nyilatkozott, "talán másképp alakultak volna a dolgok", ha egy nagy és befolyásos tagállam ellenezte volna ezt a lépést.

Az EU intézményeinek képviselői ugyanakkor nem tartják jelentősnek a döntés közösségen belüli politikai következményeit. A Tanács részéről a francia külügyminiszter, Bernard Kouchner úgy vélte, "az oroszokkal való párbeszédnek folytatódnia kell". A miniszter mindazonáltal leszögezte, az EU nem hagyja figyelmen kívül azt a tényt, hogy Oroszország módosította Grúzia határait azzal, hogy támogatta a szakadár területek, Abházia és a Dél-Oszétia függetlenségének egyoldalú kikiáltását.

Az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja, Benita Ferrero-Waldner elmondta, hogy a következő EU-orosz találkozók időpontját csak november 14-i nizzai csúcstalálkozó és a genfi béketárgyalások következő fordulója után, november 18-án fogják meghatározni.

"A döntés nem jelenti azt, hogy Oroszország kedvében szeretnénk járni, és a tárgyalások folytatása azt sem feledteti, hogy továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk Oroszország Grúziával szembeni viselkedését," mondta a biztos.

Vélemények

Grigol Mgaloblishvili, grúz miniszterelnök nyilatkozatában ellenezte az EU-orosz tárgyalások folytatását. "Nem lehet kétséges, hogy Oroszországnak most is az a szándéka, hogy megszegje a Sarkozy által kialkudott uniós tűzszüneti egyezményt. Grúzia ma egy idegen erők által erőszakosan megszállt ország" állítja Mgaloblishvili.

A kormányfő szerint "kijelenteni, hogy a "küldetés teljesítve" és visszatérni a szokásos ügyvitelhez, csak arra fogja bátorítani Oroszországot, hogy folytassa a Grúziával és az EU keleti szomszédságával szemben gyakorolt agresszív viselkedését".

Georgi Baramidze, volt grúz miniszterelnök-helyettes az EurActiv-nak korábban úgy nyilatkozott, hogy az Uniónak "célzott szankciókkal" kellene sújtania "az orosz kormányt, az orosz cégeket és bizonyos személyeket, amiért a nemzetközi jogot megsértve, illegális tevékenységet folytattak Grúzia területén. Baramidze szerint nem szabad, hogy létrejöjjön az EU és Oroszország között tervezett stratégiai partnerség, hiszen egy ilyen együttműködés közös alap értékeket feltételez, melyekkel szerinte nem rendelkeznek a tárgyaló felek. "Hogy lehetne Európa stratégiai partnere a háború agresszorának, egy tekintélyelvű hatalomnak?" tette fel a kérdést az akkor helyettes miniszterelnök.