Nézzük sorjában, mi is történt. Az Orbán-kormány ideje alatt magyar szabadalom és tervek alapján, szintén honi fővállalkozó által elkezdődött, s meglepően gyorsan zajlott a híd építése. Akkoriban még a fővállalkozó cég minden módon történő besározását a mai kormánytagok a Fidesz lejáratására használták fel, majd jó időre kizárták a magyar autópálya-építésből. Szocialista szokás szerint zengett a sajtó: a céggel kapcsolatban üvegszemügyi Keller László lukakat keresett és mutatott be a médiában. Szajkózták, még utat sem tudnak építeni, égbekiáltó korrupciót kiáltottak naponta a fülünkbe, és a szabad demokrata tagozat ráadásként maffiázott is egy kicsinyég. Aztán nemrég először ezek a szabad demokraták ünnepeltek kész a hídon, újsághírek szerint a korábban általuk becsmérelt cég pénzén, s még maga a fővárost virágba nem borító Demszky is lement vidékre ez alkalomból - sajtó dettó. Orbán Viktort szerdára a helyi polgári körök és a megyei Fidesz hívta ünnepelni a Szent László hídra, s mintegy tízezer ember gyűlt össze Hunniából és Pannóniából. (Hunniából persze csak kerülő úton, mert a hidat Medgyessy jelenéséig nem volt szabad használni.) Pénteken aztán - mintegy az előzenekarok után - fellépett a sztárvendég miniszterelnök nyelve is, hogy megbotolhasson.
Másik forgatókönyv: már több mint egy hete hangoztatja a kormány, hogy Medgyessy valami nagyotmondásra készül. Beszédírók hada centizgette a szavakat, mondatokat, egyengette a gondolatok útját - biztos revizor is volt, nehogy megint a vécécsészétől kelljen bakugrással az interneten teremnie Medgyessynek. Aznap reggel a Nap-kelte vendégeként maga a agytröszt kormány feje csigázta tovább a kedélyeket. Orbán Viktor után ő is megjegyezte, hogy az embereknek köszönhető a híd. Kis teátrális szabódás után fölhívta a figyelmet arra is, beszédének lesz néhány fontos üzenete. Előre megtudhattuk, szólni kíván a gyermekekről is. Mellékesen megjegyezte, "óriási hiba", ha egy politikus egy ilyen eseményen önmagát ünnepeli - a történtek után elmondhatjuk, ez a főtőkés, fő hű béres szocialista Gyurcsánynak saját szülinapi gálaestjén sokkal jobban sikerült...
Péntek délben aztán Medgyessy, a király kánaiáni beszédében megajándékozott bennünket a szekszárdi ígéretparadicsommal. Hasonló eset megtörtént már, amikor a Köztársaságról szóló opuszában az Európa Tervről szólt. (Ennek még a mai napig várjuk a beteljesedését, 18 vállalkozó már élni is tudott vele.) És most valóban meghirdette az akkor is említett "új gyermekprogramját". Meghatódva hallgattuk, szinte visszacserepedtünk volna gyerekké, hogy nekünk is jó legyen a Medgyessy alatt.
A beszéd után forgatókönyv szerint üdvözölték a szocialisták az óvodások ingyenebédjét, amit maga Juhász Gábor frakcióvezető-helyettes tudatott a nemzeti hírügynökséggel, hozzátéve: "ez jelentős lépés abba az irányba, hogy megszűnjön a gyermekek éhezése, és valamennyi magyar gyermek az óvodában készülhessen fel a tudás megszerzésére". (A gyermek m betűje hosszas készülődésre, kifinomult stílusra utal.) Ám még mielőtt a gonosz fideszesek meghatódástól könnyes szemüket megtörölhették volna - hogy az örömbe ürömöt vegyítő módon egyéni érdektől vezérelt bozótharcukba lendülhessenek -, ismét az éber Juhász Gábor kért szót a nemzeti hírügynökségnél, s cáfolta a miniszterelnök szavait. Erre a nem várt váratlan fordulatra viszont azért már a kórházprivatizációs törvény kapcsán Cser Ágnessel, a Munkáspárttal, az MSZMP-vel, a Nyugdíjasok Pártjával és a kormánypártokat leszámítva az egész magyar közvéleménnyel egy platformra kerülő fideszesek sem számíthattak.
Telt múlt az idő, és egy nap múlva magyarázatot kaptunk a szöveg eredeti kibocsátójától is: "rosszul hangzott el" az óvodások ingyenes ebédjével kapcsolatos bejelentés, "nyelvbotlásnak" tulajdonítható a félreértés.
Aha... Ki hozza a döntéseket valójában - kérdeztük magunkat ekkor. Ki mozgatja a szálakat a háttérben? Ki irányítja a marionettbábukat? Ezek után már akkor sem csodálkoznánk, ha a gyerekszerető Medgyessy mégis keresztülvinné akaratát a szocialistákon! Miért ne? Legalább az ország és az emberek addig sem a gazdasági helyzettel, a jövőjével, a Magyar Bálint körüli korrupciós botrányokkal, az üvegszemügyi államtitkárral, s a Mudurán - és más szálakon keresztül - Medgyessyig nyúló tőzsdepanamán foglalkozik.
Azonban - még mielőtt idáig eljutunk a szocializmus göröngyös, vargabetűkkel jelzett útján - további kérdések merülhetnek fel a "rászorultsági elv" alapján történő étkeztetés kapcsán. Vajon az 50 százalékos fizetésemeléshez hasonlóan ezt az ígéretet is az önkormányzatokkal kívánja megfizettetni a kormány? Vajon kihez képest kell a szocialisták szerint rászorulónak lennie egy családnak? Mert ha Medgyessy és Gyurcsány milliárdjaihoz hasonlítják az ország családait, akkor valóban csak 50 család marad ki a támogatásból...
És akkor még nem is beszéltünk az alábbi nagy ívű gondolatokról: "Gyermekeink Magyarországa már ma mutathatja, milyen lesz mindannyiunk Magyarországa holnap." (Vajon a köztévé új sztárjára kellene gondolnunk?) Hasonló jelentőséggel bír az a kijelentése is miszerint "az európai magyarok céljait a 21. században a közösségvállalás, az esélyteremtés, a versenyképesség értékei mentén lehet a legbiztosabban és a leggyorsabban elérni." Emlékeztetnénk rá dee-two-o-nine-t, hogy ez már a 20. században is így lett volna helyes. De akkor sokan épp azzal voltak elfoglalva, hogy megalapozzák a köztük és a rászoruló családok közti esélykülönbséget. Ráadásul akkor még az európai magyarokon is mást értettünk: többnyire azokat számítottuk ide, akik az 1956-os forradalom után kivándoroltak - a megtorlás elől.

fidesz.hu