A méz olyan élelmiszer, amelynek fizikai tulajdonságai alapján nem lehet hitelt érdemlően megállapítani, hogy valóban méz-e, vagy annak látszó anyag. Csak élelmiszer-vizsgálatok elvégzésére szakosodott laboratóriumokban derülhet ki, hogy mi az igazság. A méhészek szakmai szervezete, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) második éve vizsgáltatja meg a magyarországi boltokban - így sajnos főként külföldi tulajdonban lévő hipermarketekben - kapható, szúrópróbaszerűen kiválasztott mézeket. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei minden évben lesújtók, ami azt jelzi, hogy a helyzet tragikus, és nem javul. Azaz a fogyasztók, a magyar emberek asztalára nagy valószínűséggel kétes eredetű és minőségű méz kerül. Az OMME az eredményeket a saját lapjában, a Magyar Méhészetben teszi közzé, ám az élelmiszerbotrány szinte csak a termelők, a forgalmazók és a kereskedők körében kelt némi visszhangot, ami hamar elcsendesül.

Pedig lehetne ez máshogyan is, amihez az adófizetők megteremtik a lehetőséget. És most nem is elsősorban a hipermarketekre gondolok, amelyek cinikusan, lelkiismeretlenül és felelősség nélkül árulnak bármilyen silány terméket, a lényeg, hogy olcsón jussanak hozzá. Hiszen ott van megoldás: amelyiket tetten érik, hogy silány terméket árul, oda többé ne menjen be vásárló! Hanem az adófizetők pénzéből milliárdos költségvetéssel (nem) működő, jól fizetett, zsíros állásokban ücsörgő, az élelmiszer-biztonság betartatásáért felelős hatóság vezető szakembereire gondolok, akiknek ott a kezükben a megoldás, ha élnének vele. Mert látható, hogy Süth Miklós főállatorvos - egyben az agrárminisztérium szakállamtitkára - hivatala a biztonságra hivatkozó ellenőrzést inkább korbácsként használja, mintsem azért, hogy megelőzze a bajt, s a boltokba csak kiváló élelmiszerek - mézek - kerülhessenek. Annak - hogy ki érdemli meg a büntetést, és ki nem - nem valamilyen törvényi szabályozás az alapja, hanem valami egészen más dolog és a kettős mérce. Talán nem véletlen, hogy a méhészek manapság a demokráciában jobban félnek, mint valamikor a diktatúrában. Ha valaki még mindig nem tudná, ezt hívják az Új rend és szabadság kormányprogramjának. Áprilisban hatalmas, több hatósággal karöltve lebonyolított akció keretében Süth Miklósék bezáratták az egyik legnagyobb mézexportőr, az Aranynektár Kft. dunavarsányi mézfeldolgozó üzemét. Az akció után élelmiszer-hamisítás címén büntetőfeljelentést tettek a kft. ellen, amelynek nyomán megindult a nyomozás.

A vállalkozással szemben - ahogyan ilyenkor természetes - megingott a piac és a termelés folytonosságát biztosító hitelintézet bizalma, így a cég gondolkodni kezdhetett a piacról való kivonulásról és az addig prosperáló vállalkozás felszámolásáról. Ilyen erőteljes hatósági fellépés egyetlen más vállalkozás esetében sem folyt, ezért hát olvasni-hallani sem lehetett róla. A ma már inkább erődemonstrációként értékelhető hatósági fellépés különösségét leginkább az jelentette, hogy a korábbi hatósági vizsgálatokon túl az OMME vizsgálatai az Aranynektár Kft. termékeit minden esetben rendben találta, az általa forgalmazott mézek mindig valódinak bizonyultak. Szemben más vállalkozások termékeivel, amelyekről viszont az utóbbi két évben az derült ki, hogy a legegyszerűbb vizsgálatokkal is kimutatható, durva hamisítványok. Az is egyre gyanúsabbá teszi a helyzetet, hogy az élelmiszer-ellenőrzési hatóságot a méhészek kérték ugyan az együttműködésre, ám az a felkérés ellenére egyszer sem vett részt az OMME piacfelmérő akcióiban. Az eredmények hitelességét viszont azzal az indokkal söpörték le Süth Miklósék az asztalról, hogy ők maguk, azaz a hatóság nem vett részt a vizsgálatokban. A Magyar Nemzet oldalát furdalni kezdte a kíváncsiság, és utána eredt a méhészek kimutatása szerinti, notórius hamisítóknak.

A világon az egyik legelismertebb, a németországi Brémában található Applica nevű laboratóriumot bíztuk meg a méhészekéhez hasonló, egzakt vizsgálatok elvégzésével. Az eredmények egybeestek. Kiderült tehát, hogy a méhészeknek igazuk van. Ám miközben az Aranynektár Kft. ellen az eljárást a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette, az OMME által leleplezettek továbbra is gátlástalanul pancsolhatnak. A boltok polcai pedig roskadoznak az általuk forgalmazott, megsemmisítendő szeméttől. A hatóság pedig ezek után sem a csalók nyomába eredt, hanem fellebbezett az Aranynektár Kft.-vel szemben indított vizsgálat megszüntetése ellen. Mindenesetre itt egy megint csak vissza nem térő helyzet! Most újra elérkezett egy alkalom, hogy megbizonyosodhassunk arról, az állam nemhogy rossz tulajdonos, de tud jó gazda is lenni. A boltokban lévő hamisítványokat azonnal meg kell semmisíteni, s azokat a törvénytelen utakat, hogy oda kerüljenek, meg kell szüntetni. Akkor is, ha már látszik, hogy ez Süth Miklóssal és bizalmasaival biztosan nem megy.