Új veszélyekre figyelmeztet az adatvédelmi biztos

Létrehozva: 2008. november 13., 08:54 | Utoljára frissítve: 2008. november 18., 07:35	nyomtat	küld

Jóri András szerint a közösségi portálok is sok problémát okozhatnak (Fotó: MH)

- Hivatalba lépése után a politika azonnal bedobta önt a mélyvízbe a lehallgatási botrány kapcsán. Hol tart most a vizsgálat?

- Részletes terv alapján vizsgáljuk az ügyet, de egyelőre csak az látszik biztosan, hogy lesznek kritikai észrevételeink és konkrét javaslataink is, amelyeket ajánlás formájában megfogalmazunk majd.

- Egy másik fontos ügyben már állást is foglalt. A kormány teljes körű adós-nyilvántartási adatbázis létrehozásáról nyújtott be javaslatot a parlamentben.

- Véleményem szerint ez a törekvés egyértelműen alkotmányellenes. Minden eszközzel fel fogok lépni ennek megvalósítása ellen. Ez a terv, ürügyként használva a pénzügyi válságot, elsősorban üzleti érdekeknek engedve korlátozná az állampolgárok alkotmányos jogait.

- Térjünk át hétköznapibb kérdésekre, például a kéretlen telefonokra vagy az elektronikus, illetve nyomtatott levelekre, amelyek elárasztanak bennünket. Hogyan lehetne végre hatékonyan fellépni ezek ellen? Törvényi szabályozással lehet?

- Ez nagy részben technikai probléma. Alapvetően az elektronikus levelek - spamek - forrása sokszor nehezen felderíthető. Az úgynevezett spamelők gyakran szervezett bűnözői csoportokkal állnak kapcsolatban és komplex technikai megoldásokkal élnek annak érdekében, hogy ne lehessen utolérni őket. Emellett gyakran olyan országból jönnek a levelek, ahol nem lehet adatvédelmi alapon fellépni. Ilyen például az Egyesült Államok is. Mi azonban Magyarországon folytathatunk vizsgálatot ilyen ügyekben, hiszen jogosulatlan adatkezelésről van szó. Jogszabály-módosításra abban az esetben lenne szükség, amikor például felkínálnak valakinek egy CD-t, amelyen van tízezer jogszerűtlenül összeszedett e-mail cím. Ma azonban hiába tennénk feljelentést, a jogszabályok szerint ez nem minősül bűncselekménynek. Javaslatunk szerint az üzletszerű elkövetés bűncselekmény lenne.

- Másik javaslata, hogy bírsággal büntessék a jogosulatlan adatkezelést. Visszatartó erejű lehet ez a szankció?

- Remélem, hogy igen. Az adatvédelmi biztos egyébként is elrendelheti egy adatbázis törlését. A probléma eddig az volt, hogy nem lehetett differenciálni a jogsértéseket azok mértéke szerint. Egy állami intézmény vagy egy nagy nevű gazdasági társaság esetében a nyilvánosság sokkal inkább visszatartó erő lehet, egy kisebb cég esetében viszont inkább a bírság.

- Sokan aggódnak az úgynevezett közösségi portálokon szereplő adataikért is. Egyáltalán mennyire számít személyes adatnak egy felhasználó adatlapján szereplő érdeklődési kör vagy foglalkozás?

- Természetesen ezek is személyes adatok, de ha valaki egy ilyen rendszerben nyilvánosságra hozza ezeket az információkat, annak tisztában kell lennie a lehetséges következményekkel. De nem is gondolnánk, mi minden térképezhető fel valakiről ezen az úton: nemcsak az említett adatok, hanem például a kapcsolati hálója is. Az információs önrendelkezési jog pont arról szól, hogy a felhasználó dönti el, hogy mire használhatják mások az adatait. Arra ösztönözném az ilyen rendszerek működtetőit, hogy minél több kritériumot biztosítsanak a felhasználóknak, amelyek alapján eldönthetik, hogy mit engednek meg és mit nem. Ugyanakkor még vizsgálják, hogy miként történik ezeknek a rendszereknek a működtetése. Monitorozza-e valaki, illetve felhasználja-e a kapcsolati hálókat. A közösségi portálok sok veszélyt rejtenek, és ez például a kiskorúak esetében hatványozottan igaz.

- Milyen egyéb veszélyek leselkednek ránk, amit egy laikus nem lát még, de ön igen?

- Elsősorban az adatbányászati módszereket emelném ki, amelyek rendkívüli dinamizmussal terjednek. Például vannak olyan nagyvállalatok, amelyek folyamatosan elemzik az ügyfeleik internetes felhasználási szokásait és ebből következtetéseket vonnak le. Fel tudják térképezni, hogy milyen viselkedést követ egy ügyfelük, és ha ebből adott esetben azt a következtetést vonják le, hogy a velük való szerződés felmondására készül, akkor lépéseket tesznek. Például tesznek neki egy új üzleti ajánlatot. Az ügyfélben pedig közben még meg sem született az elhatározás.

- Ez elég ijesztően hangzik. Eljuthatunk akár az orwelli világhoz is?

- A veszélye fennáll, bár az adatvédelmi biztosnak pont az a feladata, hogy ezt megakadályozza. A legfőbb probléma az, hogy születnek látványosan megindokolható lépések, amelyekről azt mondják, hogy az állampolgárok érdekeit szolgálják, de közben korlátozzák is a szabadságot. Egy következő apró lépéssel pedig már belecsúszhatunk az ellenőrizhetetlenségbe, és közelebb jutunk az említett, mindent ellenőrző világhoz. Sólyom László köztársasági elnöknek volt egy szép mondata erről: úgy tűnhet el a szabadság, ahogy a tiszta víz és a levegő - apránként.