A globalizáció miatt nemcsak az emberek, de a haszonállatok is egyre jobban ki vannak téve a fertőzésveszélynek. "A globális felmelegedés hatására új vírusok ütik fel a fejüket, illetve olyan területeken jelennek meg fertőző betegségek, ahol korábban az elképzelhetetlen volt" - mondta Bernard Vallat, a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal főigazgatója.

A népesség gyarapodásával a Földön egyre több élelemre van szükségünk, köszönhetően a fejlődő országok mind nagyobb élelmiszerigényének. "A következő években becslések szerint ötven százalékkal emelkedik a fejlődő országokban az állati fehérje fogyasztása" - mondta Vallat.

"A szarvasmarháknál tapasztalt száj- és körömfájás tudatosította Európával, hogy emberre ártalmatlan fertőzés is hatalmas anyagi és erkölcsi kárt okoz" - mondta Walter Windig, az Európai Állatorvosok Szövetségének elnöke. Windig szerint nemcsak azok az állattenyésztők szenvedtek jelentős veszteséget, akik kényszervágásra küldték az állományukat, hanem az egész húsmarhaágazat is. Több évnek kellett eltelnie, mire a fogyasztók újra bízni tudtak az európai húsáruban.

Súlyos gondokat okoz a természetkárosítás is: Bernard Vallatt szerint a kormányok feladata, hogy megvédjék a természetet az egyre növekvő és sok helyen következetlen mezőgazdasági termeléstől. Az állati fertőzések elleni küzdelmet nagyban hátráltatja azonban az illegális állatkereskedelem. Az elmúlt évben négymillió madarat, több mint hatszázezer hüllőt és mintegy negyvenezer emlőst szállítottak a csempészek, amellyel négy-hat milliárd dolláros kárt okoztak az érintett országok költségvetésének. Ennél azonban nagyobb kárt okozhat egy esetleges fertőző járvány kirobbanása.

A konferencia egyben a biológiai biztonság (az állatbetegségek veszélyének gazdaságon belüli csökkentése, és országhatárokon túli terjedésének korlátozása) témáját középpontba állító, első európai állat-egészségügyi hét nyitóeseménye is volt.

A fertőzések megakadályozására Brüsszel a tervek szerint 2009. május elsejétől korlátozza a hús- és tejtermékek utazók általi behozatalát, engedélyezi viszont, hogy az utasok - bizonyos mennyiségben - más állati termékeket, köztük haltermékeket vagy mézet hozzanak be.

Húsipari termékek tilalma

Általánosságban elmondható, semmilyen tejtermék és húsáru nem hozható be az Európai Unió területére. Ez alól kivételt képeznek az Andorrából, Horvátországból, a Feröer-szigetekről, Grönlandról, Izlandról, Liechtensteinből, Norvégiából, San Marinóból és Svájcból kis mennyiségben, személyes fogyasztásra behozott áruk. Méz, tojás és hal esetében Brüsszel engedményeket tesz az utazóknak, azonban a közös állat-egészségügyi szabályozás megreformálásáig az egyes országok illetékes hatóságai adnak iránymutatást.