Kovács László, az adóügyekért és a vámuniós kérdésekért felelős bizottsági tag sajtótájékoztatóján elmondta: Brüsszel javasolja egyfelől az irányelv hatályának kiterjesztését a bankbetétektől eltérő, összetettebb (például bizonyos értékpapírokból és életbiztosításokból álló) megtakarítási formákra. Az érintett személyi kört illetően pedig azt javasolják, hogy az irányelv alkalmazható legyen a magánszemélyeknek nem közvetlenül, hanem valamilyen társaságon vagy alapítványon keresztül harmadik országokból jutatott kifizetésekre is.

A jogszabály 2005 óta biztosítja, hogy kamatjövedelem juttatásakor a kifizető jelenti a hazai adóhatóságnak magánszemély másik EU-tagállamban szerzett kamatjövedelmének összegét, vagy adatszolgáltatás hiányában - amennyiben szigorúan élni kíván a banktitokkal - forrásadót von le a megszerzett kamatjövedelemből.

Kovács László rámutatott: elmondható, hogy az irányelv hatékonyan működik azokban az esetekben, melyekre a hatálya kiterjed, de viszonylag könnyen meg is kerülhető. Hatályát bővíteni kell annak érdekében, hogy hatékonyan szolgálja az elsődleges célt, az adócsalás megakadályozását, mely káros hatással van a tagállami költségvetésekre, és hátrányos azoknak az állampolgároknak, akik őszintén bevallják jövedelmüket.

Az irányelv rendelkezéseihez hasonló vagy azzal egyenértékű szabályokat jelenleg 5 EU-n kívüli ország (Svájc, Liechtenstein, Monaco, Andorra, San Marino), valamint 10 az Egyesült Királysághoz, illetve Hollandiához tartozó függő terület (Anguilla, Aruba, Brit Virgin-szigetek, Kajmán-szigetek, Guernsey, Man-sziget, Jersey, Montserrat, Holland Antillák, Turks- és Caicos-sziget) alkalmaz kétoldalú megállapodások alapján. Olyan területekről van szó, amelyek jelentős részére a közvéleményben adóparadicsomként tekintenek. Kovács László most kiemelte, hogy a velük kötött megállapodásokat is módosítani kell, és - mint mondta - az eddigi jelzések alapján derűlátó abban a tekintetben, hogy ezt meg is fogják tenni.

Az irányelv az automatikus adatszolgáltatás elősegítésével lehetővé teszi, hogy a tagországok saját adójogszabályaikat alkalmazzák azokra a kamatjövedelmekre is, amelyeket állampolgáraik részére más tagállamban lévő kifizetők (bank, pénzügyi intézmény, független szakértő) juttatnak.

Az automatikus adatszolgáltatás helyett a huszonhétből három uniós tagállam, Belgium, Luxemburg és Ausztria azt választotta, hogy forrásadót vet ki a magánszemélyeknek juttatott kamatjövedelemre 2011. június 30-ig 20 százalékos, azt követően pedig 35 százalékos mértékben. A magánszemélyek mindazonáltal ezekben az országokban is kérhetik egyedileg a kifizetőtől, hogy a rájuk vonatkozó adatokat hazájuk adóhatóságához továbbítsák.

A bizottsági javaslatot az EU-tagországoknak is jóvá kell hagyniuk, de a magyar biztos szerint ebben nem várható fennakadás.