fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Átgázolt rajtunk a Fletó Sped
2008. november 15., 13:33
Tízezer forintra büntették Sebeők János írót, mert túl hangosan tiltakozott márciusban Horváth Ágnes "egészségügyi ámokfutása" ellen a minisztérium épülete előtt. A zajvédelmi bírságot a művész kifizeti, de nincs túl jó véleménye az egykori tárcavezető debütálásáról az egyik kereskedelmi csatorna celebműsorában. Sok jót egyébként a politikáról sem tud elmondani. Mint ahogy lapunknak adott interjújában kifejtette: a szocialista kormányzás "elgázolta" az országot.

- A minap kapta meg postaládájába azt a tízezer forintról szóló fizetési felszólítást, amelyet az Egészségügyi Minisztérium feljelentése nyomán szabott ki a hatóság. Túl hangosan demonstrált ugyanis a Horváth Ágnes által vezetett egészségpolitika ellen. Kifizeti a pénzt?

- Ez nem más, mint egy rendkívül kisstílű politikai bosszú. Ezért először arra gondoltam, hogy semmiképpen sem fizetem ki az úgynevezett zajvédelmi bírságot, inkább az ötnapos elzárást választom, és készítek belőle egy tragikomikus show-műsort. Csakhogy értesültem, hogy az egykori miniszter asszony is ebben a műfajban utazik mostanság, új szerepben celebként egy kereskedelmi csatorna műsorában látható a képernyőn, ezért elálltam az ötlettől. Egyébként is, nekem tízezer forintot bőven megér a hivatalos dokumentum, amely igazolja: legalább egy napig sikerült megzavarnom Horváth Ágnest egészségügyi ámokfutásában. Érdekes amúgy, hogy azon a márciusi napon senki nem jött ki a minisztériumból, hogy szóljon: csendesebben vigadjatok. A környékbeli lakók közül néhányan ezt megtették, le is halkítottuk a zenét. Aztán meg hazamentek a legények.

- Mit szól amúgy az egykori tárcavezető televíziós debütálásához?


- Mélységesen elítélem Horváth Ágnes szereplését A sztárok a fejükre estek című sorozatban, és teszem ezt olyan emberként, aki már volt valóságshow szereplője. Szerintem önmagában nincs gond az ilyesmivel, csakhogy fontos tudomásul venni: celebjeink, sztárjaink nem költöttek el közpénzeket, nem vettek részt tevőlegesen kórházak bezárásában. A volt miniszternek közvetetten mindenképp szerepe volt kényszerutaztatott betegek halálában, a vizitdíj pedig az emberek méltóságát roppantotta meg. A show-bizniszben nem szabad, de nem is lehet visszaszerezni elvesztett politikai tőkét. A politikából csak csöndesen lehet tisztességgel visszavonulni. A bulvárnyilvánosság felhasználását Ágnes asszony kórházi lepedőinek tisztára mosása végett finoman szólva is erkölcsileg aggályos lépésnek tartom.

- Hová vezet az, ha politikusokból már celeb lehet?

- Ennek inkább a fordítottja érdekes kérdés. Elég csak Vágó István televíziós műsorvezetőre gondolni, aki mostanság az SZDSZ színeiben szeretne Brüsszelbe jutni a jövőre esedékes európai parlamenti választások során. A rendszerváltás idején a pártelit megpróbálta a politikait gazdasági tőkére átváltani, s ez bizony nagy részben sikerült is neki. Most azt látjuk, hogy a televíziós népszerűségből akarnak egyesek politikai karriert kovácsolni, amivel nem is lenne probléma, ha normálisan működő demokrácia lenne hazánkban. De nincsen.

- Sokak szerint a formálódó új médiatörvény is erre enged következtetni.


- Polgár Gézát, az RTL Klub munkatársát rabosították, s bár az eljárás nem folytatódik ellene, de a meggyanúsítást változatlanul jogszerűnek véli az ügyészség, eközben pedig a kormánypárt egy olyan jogszabályt készít elő, amely mai ismereteink alapján szűkíteni hivatott a sajtószabadságot. Egy olyan látványos akciót, mint amilyen az enyém volt, mondvacsinált okokra hivatkozva megtorolnak, egy tényfeltáró újságírót meghurcolnak - persze mindig a betű szerinti törvény alapján -, s ráadásul a betű szerinti törvény is szigorodni fog. Mintha ismét a lágy diktatúra lopakodna a kertek alatt. Vagy csak nekem van üldözési mániám? Nemkívánatos folyamatok indultak el az országban, mégpedig a legfelsőbb szinten. Megoldáshoz nyilvánvalóan az vezetne, ha a politika végre kivonulna a civil szférából és a sajtóból. Úgy tűnik azonban, hogy erre nem mutatnak túl nagy hajlandóságot országunk vezetői.

- A politikai életről tudósító híradások ma leginkább a gazdasági válság okán összehívott különböző csúcsokról szól. Mit üzennek ezek az átlagpolgárnak?

- Most az a kétségtelenül látványos kép alakulhat ki bennük, hogy a kormány végre cselekszik, elhárította az államcsődöt. Azt nem is lehet kétségbe vonni, hogy tett a kabinet határozott lépéseket, azonban a kialakult helyzetet a következő példával tudnám leírni. Adott egy kamionsofőr, a neve Gyurcsány Ferenc. Járművével átgázol egy emberen, amely az ország, majd a már legázolt, elgázolt emberen keresztülmegy még egy kocsi: a pénzügyi világválság. Hősünk a legrosszabbnál annyival jobb, hogy nem cserbenhagyásos gázoló. Kórházba viszi az áldozatot, akit IMF-infúzióra kötnek. Igen ám, csakhogy nem lett volna szükség mentésre, ha nincs gázolás. Lehet, hogy a miniszterelnök valóban megmentette Magyarországot az államcsődtől, de ez nem feledtetheti, hogy az országot gondatlan veszélyeztetéssel ő és a szocialista kormányzás juttatta idáig. Azért jutott ilyen sebezhető helyzetbe az ország, mert átgázolt rajta a Fletó Sped Kft.

- A kabinetnek nemrég egy újabb problémával kellett szembesülnie, mégpedig a szlovák-magyar viszony további romlásával. Északi szomszédaink rendőrsége máig tisztázatlan körülmények között tönkreverte a magyar szurkolókat Dunaszerdahelyen, az SZDSZ-es Eörsi Mátyás mégis arról beszélt a napokban, szégyellhetjük magunkat a futballhuligánjaink viselkedése miatt.


- A jog mindig fontosabb, mint a hangerő. Azzal, hogy a szlovák országgyűlés nemrég elfogadta a Benes-dekrétumok legitimitását, sokkal brutálisabb provokációt hajtott végre, mint amilyet bármiféle kemény magnak módjában áll elkövetnie. Tudatosítsuk: a kettő egész egyszerűen nincs azonos szinten. A szlovák kormány folyamatosan semmibe veszi az uniós követelményeket. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy egy második Trianon korszakát éljük. Ahogy az első világháború után a wilsoni elveket sem tartották be, úgy ma sem felelnek meg a huszonegyedik századi normáknak. Ilyen helyzetben igencsak nehéz kontroll alatt tartani az érzelmi megnyilvánulásokat.

- Hozzásegíthet kordában tartásukhoz hazánkban, ha börtönnel büntetik a tojásdobálást az új közrendvédelmi törvény alapján?

- Nem tekintem demokratikus alapértéknek azt, hogy bármiféle retorzió nélkül meg lehessen dobálni tojással, paradicsommal egy közszereplőt. Az ilyesfajta véleménynyilvánítás az én méltóságeszményemtől és szabadságfelfogásomtól idegen, ezért aztán, ha jogalkotó lennék, szabálysértésként büntetném közmunkával, esetleg néhány hónapi elzárással, az viszont már aránytévesztés, hogy ezért a cselekményért öt év börtönt szabhatnak ki. Ez egy újabb intő jel, amely lopakodó diktatúrát sejtet. Mindazonáltal megjegyzem, ha nem tetszik Demszky, tetszettek volna Tarlós Istvánra szavazni.

- És ha választás idején az állampolgárokat tudatosan félrevezetik?


- Gyurcsányék visszaéltek a demokratikus berendezkedés adta lehetőségekkel, amikor tudatosan félrevezették a választópolgárokat, ám szerintem a miniszterelnök túlbecsülése volna, ha emiatt felül akarnánk írni Magyarország egész alkotmányos rendjét. Bármiféle jogrend csak az erkölcs lehetősége. Vízálló anyag van, de "emberálló" jogrend sajnos nincs, illetve az a jogrend, amelyik minden kiskaput bezár, élhetetlenül bonyolult volna.

- Milyen esélyt ad az előre hozott választásnak vagy a kormány bukásának, esetleg a kormányfő lemondásának?


- Én két röpke pillanatra emlékszem, amikor reális esélye volt, hogy megbukhat a Gyurcsány-kormány. Az első a televízió ostroma, ez a forradalomközeli élmény. Akkor, ha Gyurcsány Ferenc gyöngébb, vagy ha úgy érzi, hogy ezzel tartozik önmagának és az országnak, lemond. Nem tette meg, maradt. A második alkalom, amikor Gyurcsány alatt megingott a szék, a "Fodor-mintás" álom ideje volt, amikor is egy másodperc erejéig Fodor Gábor ellenzéki pártnak vélte az SZDSZ-t. Elvileg az SZDSZ megcselekedhette volna azt, amire a Kossuth téri tömegek képtelenek voltak. Nem cselekedte meg. Ez a pillanat is elmúlt. Marad az urna 2010-ben. Szerintem Gyurcsány Ferenc elszántságának, küldetéstudatának és hataloméhségének alábecsülése az ellenzéket fenyegető legnagyobb veszély. Nincsenek lejátszott meccsek, csak végigjátszott mérkőzések.

(Kacsoh Dániel, Magyar Hírlap)