- Hogyan határozná meg, milyen párt most a Fidesz?

- Néppárt. De ez nem a tömegpárt szinonimája. Azt jelenti: a társadalom minden rétegét megpróbáljuk megszólítani. A néppárttá alakulás egyébként hosszú folyamat volt, 1992-ben kezdődött.

- A választások előtt sokan radikalizmussal vádolták a Fideszt, majd a vereség után eltűnt, elhallgatott a párt. Változtattak a politizálásukon?

- A radikális jelzőt azok próbálták ránk aggatni, akik abban bíztak, hogy ez a fogalom taszítja az embereket. Mások viszont épp a radikalizmus hiányát vetették fel. Ebből azt szűrtem le, hogy az arany középúton járunk. Persze különbséget kell tenni a verbális, illetve a cselekvésbeli radikalizmus között. A Fidesz mindig az alkotmányos kereteken belül adott hangot a véleményének, akár kormányon, akár ellenzékben volt.

- Elfogadja azt a kritikát, hogy a Fidesz a választások után hónapokig Csipkerózsika-álmát aludta?

- Nem teljesen, de kétségtelen, a váratlan választási vereséget követő hónapokban érezhető volt rajtunk egyfajta bénultság. Egyrészt fel kellett dolgoznunk a vereség hatásait, másrészt a választásokat követő első félévben a választók mindig bizalmat adnak az újdonsült kormánynak.

- Most azonban "felállt" a párt, megalakult a Szövetség, megerősödtek a tisztségek.

- Még nem teljes az elnökség, a nyolc tagozatból csak négy alakult meg. Ezenkívül meg kell választani a 176 választókerületi elnököt. Ők azért felelnek majd, hogy a Fidesz mint szövetség tovább épüljön és erősödjön.

- A kívülről jött Schmitt Pált mindenki szívesen látta az alelnöki székben?

- Nem voltak konfliktusok személyi ügyekben.

- Kikkel bővítheti Schmitt Pál a Szövetség szavazótáborát?

- Nem hiszem, hogy ő konkrét társadalmi csoport képviseletében tudna politizálni, hacsak az olimpikonokat nem soroljuk ide. Ő a Fidesz eddigi vezetőihez képest másfajta politikai karakter, annak a nyitásnak az egyik szimbóluma, amit a Szövetség megalakulása jelent, azaz az emberek bevonását a Fidesz munkájába, a közéletbe.

- A sorok rendezése után változik a Fidesz politizálása, stílusa?

- Az alapértékeink nem változnak. Ma is úgy gondoljuk, hogy jobb volna az országnak azt a programot folytatni, amit elkezdtünk a polgári kormány négy éve alatt. A stílus pedig maga az ember, tehát a stílust a Fidesz nevében megnyilatkozó politikusok határozzák meg. Ez annyiban módosul, amennyiben a vezető testületekbe új emberek kerülnek be.

- Egy új arc már van.

- Nem egy, a nyolc tagozat elnöke is bekerül az elnökségbe. Ők is új stílust hoznak, minden problémáról olyan politikus beszél majd, aki maga is érintett. A nyugdíjasok gondjairól például Aszódi Pál, aki maga is nyugdíjas.

- Mit szól ahhoz, hogy egyes csoportok, polgári körök olykor önállóan szerveznek tüntetéseket?

- Mindenkinek joga, hogy éljen a gyülekezés alkotmányos lehetőségével. Mi a kezdetektől csak azokat a demonstrációkat tartjuk elfogadhatónak, amelyeknek szervezése megfelel a fennálló demokratikus jogrendnek. Amennyiben ez egy bejelentett tüntetés, elfogadhatónak tartjuk, ha nem, akkor az provokáció, ami olyan látszatba keveri az ellenzéket, amilyenbe a kormány szeretne keverni minket.

- A Fidesz egyedül van a jobboldalon?

- Igen is, meg nem is. Rengeteg címkét próbáltak már ráaggatni a pártokra, de ezek már a nyugati demokratikus modellek esetében sem feltétlenül érvényes kategóriák, még kevésbé alkalmazhatók a magyar politikai felállásra. Az MSZP-re például azt mondják, hogy baloldali párt, amikor a vezetői milliárdosok.

- Ezek szerint az MSZP a Vállalkozók Pártját testesíti meg?

- Nem, hanem a milliárdosok pártját. A vállalkozókat mi szeretnénk megszólítani, mivel a szocialista kormány nyíltan a külföldi nagytőkének kedvez, miközben a magyarországi vállalkozások életlehetőségét folyamatosan szűkíti, tönkreteszi. De ha az MSZP baloldali pártnak minősül, akkor mi kétségkívül a másik oldalon, a jobbik oldalon vagyunk.

- Sokak szerint mára szerepet cseréltek a pártok. A jobboldal viselkedése hordoz baloldali jellemzőket: például az utcára viszi az embereket, radikálisan szókimondó.

- Kétségtelen, a történelem során a jobboldali pártokra nem volt jellemző, hogy utcai demonstrációkon adnak hangot véleményüknek. Ezt az élet és a politikai ellenfeleink kényszerítették ki belőlünk. Még arról sincs szó, hogy ezeket mindig a Fidesz szervezné, bár a befolyásunk valóban jelentős. Megjegyezném: hiába hívnánk bárkit is a demonstrációkra, ha több százezer ember nem érzi úgy, hogy nincsen más eszköze, mint békésen, fegyelmezetten az utcára vonulni, hogy így fejtse ki a véleményét.

- Orbán Viktor, a Fidesz és Dávid Ibolya, az MDF elnökének találkozójában benne volt a lehetőség, hogy újabb fázisához érkezzen a jobboldal egységesülése. Ehhez képest úgy tűnt, mintha kosarat kapott volna a Fidesz.

- Nem ez az első kör, amikor kosarat kaptunk az MDF-től, ráadásul a találkozót Dávid Ibolya kezdeményezte. A történtek fényében számomra nem teljesen világos, hogy mi volt a szándéka, hacsak nem az, hogy a belső ellenzékét megnyugtassa: ő igenis tárgyal a Fidesszel. Nem tartoztam azok közé, akik bármiféle eredményt vártak ettől a találkozótól.

- A jövőben elképzelhetőnek tartja az együttműködést?

- Az MDF vezetése foggal-körömmel ragaszkodik a párt önállóságához, még azon az áron is, hogy esetleg kibukik a parlamentből. Azt gondolom, amíg ez a vezetés van az MDF élén, nem várható változás az együttműködésben. Szándékunk és lehetőségünk sincs eltántorítani őket az általuk választott iránytól. A szavazók - és a történelem - majd eldöntik, a helyes utat választották-e.

Farkas Melinda - F. Tóth Benedek
(Az interjú az Axel Springer-Magyarország Kft. megyei lapjaiban jelent meg.)