"A megszokottnál magasabb hőmérséklet miatt kevésbé képesek lebontani a szenet tartalmazó növénymaradványokat" - mondta Steven Allison, a Kaliforniai Egyetem munkatársa. "Ezek a gombák fenn élnek Alaszkában, ahol általában igen nagy a hideg, és valószínűleg nem alkalmazkodtak a változó viszonyokhoz."

A gomba étvágycsökkenésének következménye, hogy az üvegházhatású szén-dioxidból több marad a talajban megkötve, és kevesebb jut a légkörbe. A kibocsátás-csökkenés akár az emberi tevékenység hatására a légkörbe kerülő teljes széndioxid-mennyiség tíz százalékát is ellensúlyozhatja - áll Allison és munkatársai tanulmányában, amely a Global Change Biology című szaklapban jelent meg.

Az északi félteke legészakibb, száraz területein végzett kutatás a várakozásoknak homlokegyenest ellentmondó eredményeket hozott - mondta Steven Allison. A hipotézis az volt, hogy az apró talajlakó élőlények fogyasztása a felmelegedés hatására emelkedik, és ezért tovább gyorsítják a klímaváltozást. Az adatok ezzel szemben arra utalnak, hogy a száraz környezetet kedvelő gombák fékezhetik a folyamatot - mondta a kutatásvezető.

Alaszka, Kanada, Skandinávia és Szibéria csapadékosabb területein nedvességtűrő talajlakó gombafajták nőnek, és a boreális - északi - erdők 70 százaléka ilyen vidéken fekszik, ezek a gombák azonban kevesebb szén-dioxidot termelnek, mint a száraz talajban domináns gombafélék - tette hozzá a kaliforniai biológus.

A várakozások szerint a globális felmelegedés az északi sarkponthoz legközelebb eső régiókat érinti leginkább. Egyes becslések alapján 2100-ra 5-7 Celsius fokkal emelkedhet a középhőmérséklet a térségben.