"A fosszilis üzemanyagok nettó importja várhatóan megmarad a mai szinten 2020-ig, még ha az EU klíma- és energiapolitikai célkitűzéseit maradéktalanul meg is valósulnak," olvasható a Bizottság energiabiztonsági és szolidaritási "akciótervében", melyet tegnap (november 13.) mutattak be Brüsszelben.

Az akcióterv a Bizottság negyvenöt másik közleményét összefogó dokumentum. Ebben számtalan módszer, adat és ajánlás található, melyet egy ötpontos tervben foglalt össze az EU végrehajtó testülete. Ez az öt pont egyben a jövő szeptemberben felálló új Bizottság öt prioritási területe.

Keletre tekintve

Az energiainfrastruktúra, vagyis a gázvezetékek és az energiaügyi külkapcsolatok vannak a lista elején. A Nabucco és a balti tengeri vezetékek prioritásként szerepelnek az elemzésben, négy másik projekttel együtt.

Andris Piebalgs energiaügyi biztos nemrég tért haza a Kaszpi térségbe tett látogatásából, melynek célja az volt, hogy Azerbajdzsánt és Törökországot elkötelezze a Nabucco projekt mellett, biztosítva ezzel az "EU zászlóshajójának" nevezett energiaprojekt gázellátását (EurActiv.hu 2008.11.04.). Moszkva azonban eddig is széleskörű energiakapcsolatokat ápolt Bakuval, így Oroszország kemény versenytársa lesz az Uniónak az azeri gázért folyó harcban.

Az elemzés ugyanakkor nem sorol fel konkrét lépéseket arra, hogyan lehet biztosítani az olaj utánpótlását. A szöveg szerint ennek oka, hogy az olaj piaca túl likvid. Ellenben a "gáz utánpótlása legfőképpen a stabil vezeték-infrastruktúrától függ".

Az olaj utánpótlása iránti aggodalmak is megjelennek azonban a szövegben, méghozzá az autók szén-dioxid kibocsátásaés a zöld közlekedés kapcsán. A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso szerint a testület "komolyan gondolkodik" azon, hogy különleges ösztönzőket alakítanak ki annak érdekében, hogy a járműgyártásban érvényesüljenek a tiszta technológiák. Ezeket az ösztönzőket az európai autóipar megsegítésére kiadandó 40 milliárd eurós segélycsomagba építenék bele.

Az elemzés központjában ugyanakkor inkább a gáz áll, mint az olaj. Ez jó néhány zöld képviselőt kihozott a sodrából (ld. vélemények). A szöveget olvasva valószínűleg az orosz állam tulajdonában álló, igen erős gázmonopóliummal rendelkező Gazprom vezetése is felvonja majd a szemöldökét, hiszen a vállalat az elmúlt időben több alkalommal igyekezte lecsendesíteni Európa gázelzárások miatti aggodalmait azzal, hogy Oroszországnak is érdeke a virágzó európai energiapiac.

Barroso ma utazik Nizzába, hogy ott az EU-Oroszország tárgyalásokon képviselje az Uniót. A Bizottság elnöke sietett mindenkit megnyugtatni arról, hogy a dokumentum nem fogja felbosszantani az orosz tárgyalófelet. "Ez nem egy orosz-ellenes csomag," mondta, és ragaszkodott ahhoz, hogy Európa "pozitív kölcsönös függőségben" áll Oroszországgal. Barroso arra figyelmeztette a fogyasztókat, fennáll annak a kockázata, hogy "a külföldi szolgáltatók nem becsülik meg az elköteleződést". Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak egy hangon kell szólniuk az energiaügyi külkapcsolatokban.

Tartalék

A vészhelyzetre félretett olaj- és gáztartalékokra vonatkozó új szabályokra a cselekvési terv harmadik pontja vonatkozik, melyet az EU épületek, gépek és autógumik energiahatékonyságára vonatkozó szabályozása követ. A terv utolsó pontja, "az EU meglévő energiaforrásainak jobb kihasználására" vonatkozik. Ez utóbbi pont prioritást élvező projektjei között van az a terv, amely az Északi Tenger partjai mentén kívánja szélerőművek hálózatát kiépíteni.

A stratégia nem feledkezik meg a szénről sem. A szöveg szerint a szén az EU energiaellátásának "alapvető komponense", melyet a nukleáris energia követ. Ez utóbbi "hozzájárul az EU ellátásbiztonságához, hiszen megtermeli az alapvető áramszükségletet," olvasható a szövegben.

Majd később zöldülünk

"A szénmentes áram-generáció létrejöttéhez mély strukturális átalakulásra, vagy radikális technológiai fejlesztésre van szükség. Meg kell szüntetni a közlekedés olajfüggőségét, ehhez azonban több időre van szükség," a cselekvési terv szerint.

A terv felméri a 2050-ig leírt optimális fejlődést. E szerint ekkorra szénmentessé lehet tenni az energiatermelést, meg lehet szüntetni a közlekedés olajfüggőségét, alacsony energiaigényűvé tehető az építkezés és létrejöhet az elektromos hálózat kölcsönös összekapcsolása.

A cselekvési terv azonban a következő Bizottságra hagyta a strukturális váltás pontos részleteinek kidolgozását. Az EU végrehajtó testülete várhatóan 2010-ben mutatja be az új energiapolitikai tervet.

20 egyenlő 12?

A cselekvési terv kisé zavaros az EU 2020-ig produkálandó energia-megtakarításai kapcsán. Az energia- és klímacsomagban a Bizottság 20 százalékkal nagyobb energiahatékonyságot tűzött ki maga elé célként 2020-ig. Bár Brüsszel is tudatában van annak, hogy ez a célkitűzés - a CO2 csökkentéssel és a megújuló energiák arányának növelésével ellentétben - nem bír kötelező erővel, mégis ragaszkodik annak teljesítéséhez. A Bizottság ugyanis úgy véli, hogy a szén-dioxid-csökkentéssel párhuzamosan a tagállamok kénytelenek lesznek a hatékonyság növelését is szem előtt tartani. Az első mellékletben található számok azonban a 2020-as energiafelhasználást csak 12 százalékkal mutatják alacsonyabbnak a jelenleginél.

Piebalgs a különbséget úgy magyarázta, hogy az energiahatékonyság és az energiaigény csökkentését más súlyozással kell számolni. "Egy 20 százalékos célkitűzés azt jelenti, hogy nem engedjük, hogy az [energiafogyasztás] megnövekedjék, majd visszaessék. Ezért van az, hogy az energia iránti kereslet 20 százalékos csökkenése hatékonyságnövekedésben 30 százalékot jelentene. Vagyis a 30 százalékos hatékonyságnövelést kellene kitűznünk ahhoz, hogy a valós fogyasztás 20 százalékkal csökkenjen," mondta.

Vélemények:

A liberálisok a parlamentben "le voltak nyűgözve" és "a törvényhozás hiteles és hatékony részének" nevezték a csomagot. Az ALDE néhány képviselője azonban más véleményen volt. A francia Anne Laperrouze több erőfeszítést szeretne látni a kutatás területén, míg az angol Fiona Hall meg van győződve arról, hogy a jövőbeni energiakeresletet mutató számok "inkonzisztensek", mivel a Bizottság más fórumokon kiáll az energiahatékonyság mellett.

A Zöldek közül a luxemburgi Claude Turmesés a német Rebecca Harms kritizálták a leghangosabban a szöveget. Turmes szerint a Bizottság "manipulálni próbálja a politikusokat, a médiát és a közvéleményt," ezen kívül eltúlozza az EU gázutánpótlási problémáit, és figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy Európa közlekedési szektora szinte teljes mértékben függ az olajtól.

Zöld csoportok is reagáltak a cselekvési tervre. A WWF a "módszerek karácsonyfájának" nevezte a dokumentumot és úgy vélte, hogy "a javasolt politikák között nagyobb ellentmondások vannak". A Greenpeace szerint a Bizottság "képtelen az energiabiztonságról egyértelmű üzeneteket küldeni. Ismét elhanyagolják az energiahatékonyság növelésének jelentőségét és meghosszabbítják a szén és a nukleáris energia élettartamát".