Sarkozy és Dmitrij Medvegyev mellett az EU részéről a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, Benita Ferrero-Waldner biztos és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vett részt. A nizzai csúcson a francia és az orosz külügyminiszter is képviseltette magát. A találkozón főképp Grúzia, a pán-európai biztonság és a nemzetközi pénzügyi válság került terítékre.

Grúzia: borítsunk fátylat rá!

Míg az Elnökség kiemelte a grúziai válság témakörét, addig az EU Observer véleménye szerint a találkozón nem fektettek kellő hangsúlyt a kérdés rendezésére.

Sarkozy kiemelte saját szerepét a tárgyalások során alkalmazott "diplomácia megoldások" véghezvitelében, és emellett kritizált"néhány prominens vezetőt", akik támadták személyét moszkvai látogatása kapcsán. Elmondása szerint, többen támadták amiatt is, hogy újabb EU-orosz csúcsot hívott össze, ezúttal Nizzában. Grúzia kapcsán az EU továbbá megjegyezte, Oroszország nagyrészt teljesítette kötelezettségeit, a tűzszünetet, a kivonulást, megfigyelők kihelyezését és a Genffel kezdődő tárgyalások megkezdését.

Sarkozy arra kérte az orosz diplomáciát, teljes mértékben fejezzék be a csapatok kivonását, különösen Akhalgori és Perevi térségében, ahol a mai napig állomásoznak orosz csapatok. Dmitrij Medvegyev, orosz elnök megköszönte ugyan az európaiak krízisben tanúsított hatékony fellépését, ugyanakkor elutasította, hogy Oroszország nem teljesítette egészében a tűzszüneti megállapodást. "Dél-Osszétia és Abházia függetlenségének elismerése végső döntésünk. Ez pedig visszavonhatatlan." - jelentette ki Medvegyev. Azt is hozzátette, az orosz beavatkozás "korlátozott, szükséges és a nemzetközi jognak megfelelőképpen zajlott le."

Grúzia kérdésében tehát Moszkva továbbra meggyőzhetetlennek és megingathatatlannak tűnik. Ezért sokkal hangsúlyosabbá váltak egyéb témák, ahol nagyobb szükség lehet az EU-orosz együttműködés megerősítésére.

Az európai biztonság kérdése

Az Unió kétségeit fejezte ki Medvegyev Berlinben tartott beszéde kapcsán (november 5.), melyben orosz rakéták Balti-tengeri, Lengyelország és Litvánia térségében való elhelyezését helyezte kilátásba. Sarkozy arra kérte az orosz felet, hogy a páneurópai térség új geopolitikai körülményeinek meghatározásáig ne kezdjék meg a rakétatelepítéseket. Sarkozy elmondta, "hagyjuk abba a rakétavédelemről szóló tárgyalásokat, hiszen csak komplikáltabbá teszik a dolgokat".

"Mint az EU soros elnöke azt javaslom, 2009. közepén üljünk össze, például az EBESZ keretein belül, és fektessük le az EU biztonságának jövőbeli alapjait. A megállapodásokban természetesen az orosz és az amerikai fél is részt venne." Sarkozy ugyanakkor, úgy tűnik, szívesen töltené be az oroszok és az amerikaiak közti lehetséges mediátor szerepét - adta hírül az AFP.

G20: orosz támogatás az EU-nak

A nemzetközi pénzügyi válságot illetően Sarkozy örömmel fogadta, hogy az orosz elnök áldását adta az európai tervezetre és kijelentette, a két fél tervei nagyjából megegyeznek a kérdésben. Sarkozy arról is beszélt, hogy mind az EU, mind pedig az orosz állam érdeke, hogy egy esetleges közös gazdasági térség megalakulásáról tárgyaljanak, amely az egymástól való kölcsönös függés és a közös érdekek megvalósulásának kiváló terepe lehetne. Medvegyev arra is utalt, hogy az Unió és országa közti kereskedelem az elmúlt időszakban növekedett, és ma már az orosz kereskedelem több mint 50 százaléka az európai térséggel történik.

Sarkozy hozzátette: "Nagyon elégedett vagyok, hogy az orosz fél is erős érvekkel és ötletekkel érkezik a washingtoni találkozóra."

December 2-án újabb találkozó

A Bizottság szóvivője az AFP-nek elmondta, a grúziai válság miatt felfüggesztett EU-orosz partnerségi tárgyalások decemberben annak ellenére újraindulhatnak, hogy európai vélemények szerint az oroszok nem teljesítették teljes mértékben a megállapodás feltételeit. A nizzai találkozón a két fél vezetői megállapodtak, "december 2-án folytatják a tárgyalásokat", mely leginkább a technikai szinteket érinti majd.

A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso biztosította az orosz felet, az Európai Unió továbbra is támogatja Oroszország WTO-ba való felvételét. Kiemelte az energia kapcsán tartott tárgyalások intenzívebbé tételének szükségességét és úgy fogalmazott, ez a találkozó lehetőséget nyújtott arra, hogy ezen a területen is tisztázzák a pontos érdekeket.

A felek tárgyaltak az Európába érkező orosz energiaszállítások biztosításáról is, ahol az EU oroszoktól való függőségének lazítására törekedne. Erre utaló nyomok azonban a keleti tagállamok miatt aligha elképzelhetőek a közeljövőben. Mindenestre ígéretesnek és biztatónak hat Medvegyev kijelentése, mely szerint Oroszország az energetikai ellátás terén "megbízható partnere marad" az Uniónak.