Az Európai Bizottság pénteken jóváhagyta az olasz és a finn mentőcsomagokat. Az EU végrehajtó testülete szerint mind az északi, mind a déli tagállam által tervezett intervenció megfelel a Bizottság által szabott feltételeknek és a közösségi jogszabályoknak. Az Unió legfontosabb elvárása, hogy az állami beavatkozás a lehető legkevésbé legyen diszkriminatív.

Garantált olasz passzívák, passzív olasz gazdaság

A német és a francia gazdaság mögött az EU-ban harmadikként teljesítő Olaszország is pénzügyi mentőcsomag összeállítására kényszerült. Az olasz tervet október 17-én nyújtották be az Európai Bizottságnak, az EU végrehajtó testülete hivatott ugyanis ellenőrizni, hogy a tagállamok által összeállított mentőcsomagok megfelelnek-e az uniós szabályozásnak, nem okoznak-e túl nagy torzulást a közös piaci versenyben.

A most jóváhagyott olasz tervezet a hitelintézetek által nyújtott kölcsönökre dolgozott ki garancia és swaps sémákat. A csomag az alábbi összetevőkből épül fel:

- állami garancia a bankok által 3 és 5 év közötti lejárattal nyújtott új hitelekre;
- a bakközi hiteligazolások és kincstári számlákra 6 hónapos megújítható swap, melyek kamatlába és lejárata megegyezik;
- állami garancia a harmadik felek (például biztosítótársaságoknak) javára, akik a bankok számára magas előnyöket biztosítanak, melyeket az Eurosystemen belül ugyanezen felek refinanszírozására fordítanak majd.

"Az olasz hitelgarancia és swaps tervezet hatékony eszköze a gazdaságba fektetett bizalom erősítésének, az olasz hatóságok elköteleződése pedig lehetővé teszi, hogy a verseny a lehető legkisebb mértékben szenvedjen csak torzulást," mondta Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja.

Az olasz központi bank további swap eszközöket is csatasorba állított a válság leküzdésére, melyeket az Európai Bizottság szintén megfelelőnek talált. Mindemellett az olasz hatóságok vállalták, hogy a három évnél hosszabb lejáratú garanciák teljes összege nem haladja meg az összes garancia 25 százalékát. Olaszország ennek érdekében garanciaküszöböt szab meg az egyes bankok számára és figyelemmel kíséri, hogy az állami támogatás összege ne lépje túl ezt az előre meghatározott összeget.

Olaszország azonban ezzel csak megkezdte a gazdaságélénkítő lépések sorozatát, mivel az olasz gazdaság állapota rohamosan romlik. Az ANSA szerint az EU déli tagállamában 1992 óta nem volt ekkora recesszió. Az olasz hírügynökség az olasz nemzeti statisztikai hivatal adatait közli: a GDP a harmadik negyedévben az előző időszakhoz képest 0,5 százalékkal esett, ami 0,9 százalékkal alacsonyabb, mint 2007 harmadik negyedévében.

Az olasz gazdasági miniszter ezért szombaton, a washingtoni G20 csúcson bejelentette, Olaszország újabb, mintegy 80 milliárd eurós, többéves gazdaságélénkítő tervet készít. Ennek részleteit azonban még nem fedték fel.

Finn elsőrangú követelések

A Bizottság a finn állami támogatásokban sem talált semmilyen kivetni valót. Finnország november 11-én jelezte az Európai Bizottság felé, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében 50 milliárd euró értékű segélycsomagot nyújt a hitelképes bankok számára.

A csomag állami garanciát nyújtana a rövid- és középtávú (kilencven nap és három év közötti lejáratú) nem másodrangú kölcsönök számára. Támogatja továbbá az öt éves lejárattal rendelkező új kibocsátású kötvényeket is, amennyiben azokat jelzáloggal erősítik meg.

Az állami támogatásokkal való visszaélés megelőzése érdekében Finnország magatartási szabályokhoz köti a garanciák nyújtását. Ezek szerint a kedvezményezettek mérlegnövekedését és az uniós átlaghoz igazítja, korlátozza a terjeszkedést és a marketingtevékenységet, valamint szigorú szabályokat vezet be az alkalmazottak díjazására és a bónusz kifizetésekre nézve.

Uniós elvárások

A pénzügyi válságra való tekintettel az EU októberben könnyített az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályozáson. Ennek központi célja az uniós piacokba fektetett bizalom erősítése volt, aminek érdekében a Bizottság vállalta, hogy nemzeti mentőöveket 24 órán belül engedélyezni fogják, ha megfelelnek az új állami támogatási alapelveknek.

Ezek között a leghangsúlyosabb a diszkrimináció-mentesség volt, amely főleg az ír mentőcsomag kapcsán került középpontba. Az írek eredeti segélycsomagját a Bizottság azért utasította vissza, mert az kizárólag az ír bankok számára jelentett volna előnyöket, ami jelentős versenyhátrányba helyezte volna az idegen tulajdonú, de Írországban aktív bankokat.

Az alapelvek között szerepel továbbá az állami szerepvállalás időbeni korlátozottsága, megalapozottsága, illetve megköveteli, hogy a kedvezményezettek számára is pontos feltételeket és teljesítési szabályokat határozzanak meg.

"A finn csomag bizonyítja, mennyire erős a Bizottság ebben a válságban: a tagállamok támogatási csomagjainak ellenőrzése megfelelő rugalmasság mellett megengedi, hogy a nemzeti jellegzetességeket figyelembe vegyük, ugyanakkor elegendő játékteret biztosítsunk az európai bankok számára," mondta Neelie Kroes.