A dokumentum szerint "a közös valuta Európa szimbólumává vált", "stabilitást teremtett, és előmozdította a gazdasági integrációt az euróövezetben", azonban a jövőben "többet kell tenni a gazdasági és monetáris unió előnyeinek teljes mértékű kiaknázása érdekében".

A jelentés - hasonlóan más uniós intézmények állásfoglalásaihoz - ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor csatlakozhassanak új EU-tagállamok az euróval fizető országok övezetéhez, ha teljesítik az úgynevezett maastrichti konvergencia-kritériumokat.

A szöveg szerint az euróövezetben a fenntartható és stabil makrogazdasági helyzet megteremtése, a foglalkoztatás növelése és a társadalmi problémák kezelése érdekében ragaszkodni kell a stabilitási és növekedési paktumban elfogadott elvekhez. A tagállamoknak emellett javítaniuk kell az államháztartás minőségét, konszolidálniuk kell a költségvetésüket, és többet kell befektetniük az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe, valamint az infrastruktúrába.

A gazdasági stabilizáció és a növekedés érdekében a képviselők fontosnak tartják az adócsalás elleni küzdelem uniós szintű fokozását. Emellett nagyobb integrációra van szerintük szükség a kiskereskedelmi szolgáltatásoknál. A parlament arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki stratégiát európai kötvények kibocsátására.

Az EP sajnálja, hogy "az euró növekvő nemzetközi szerepe ellenére nem történt előrelépés az euróövezet nemzetközi képviseletének javítása terén". A képviselők ezért sürgetik, hogy az eurózóna közös képviselettel rendelkezzen a nemzetközi pénzügyi intézményekben és a pénzügyi stabilitási fórumokon. A közös uniós álláspontot az euróövezet, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) elnökének kell képviselnie, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alapokmányát pedig módosítani kell, lehetővé téve a gazdasági tömbök és szervezetek képviseletét - vélekednek a képviselők.

Az EP szerint az Európai Központi Banknak olyan inflációs célrendszert kell megvalósítania, ahol a pontszerű inflációs cél mellett egy szűk sávban a célráta körüli ingadozás is lehetséges. A jelentés azt kéri, "hogy az EKB igazgatósága kilenc, a kamatok meghatározásáért kizárólagos felelősséggel felruházott tagból álljon".

A plenáris vitában a néppárti Becsey Zsolt kitért arra, hogy a mostani válság egyebek közt bebizonyította: aki az eurót, ezt az erős tartalékvalutát tudja használni, "annak egyszerűen nem lehet fizetésimérleg-problémája, ellentétben azokkal, akiknél - mint például Magyarországon - vannak ilyen problémák".

Becsey szerint "a tartósan rossz, rózsaszínű előrejelzéseket megadó tagállammal szemben el kellene járni". A képviselő úgy vélekedett, hogy az eurózónába történő új belépések feltételeinek meghatározásakor a maastrichti kritériumok számításánál a referenciaországokat az EU-tagországok köréről az euróövezet országaira kellene szűkíteni.